Szerintetek tényleg én vagyok a fura?

Igen, te vagy a fura.

Legyen már annyi önbecsülésünk nekünk nőknek is (egy férfi általában rögtön elhajtja a nőt ha az megcsalja), hogy nem tűrünk el mindent a férfinak csak azért, hogy ne legyünk egyedül.

Abban igazad van, hogy nem vagy az anyja, de akkor viselkedj is úgy mint egy feleség és ne nézd el neki ha csajozik. Csajozhat persze hisz felnőtt ember de akkor húzzon a francba.

Ti ilyenek vagytok. Férj és feleség, de ezen felül nem egymás legjobb barátai is egyben, így kell valaki, akivel úgy el lehet beszélgetni, ahogy ti soha nem fogtok tudni együtt. Nyilván az a fergeteges szerelem sem tombol már. Ismerek ilyen párt, jól megvannak.

Ha nektek nem furcsa, akkor mással ne foglalkozzatok.

Az mi házasságunkban már furcsa lenne bármelyikünk részéről, mert a mi kapcsolatunk kicsit más jellegű, de mi sem hagynánk, hogy mások határozzák meg, hogy jó nekünk.

Igen, szerintem te vagy a fura. Az utolsó mondatod mindezt aláhúzta.

Az egész sztoriban nem az a "veszélyes", hogy a férjed barátkozik egy nővel, hanem az, hogy igénye van olyan típusú beszélgetésre, témákra és módra, amit az elmondása alapján te nem tudsz megadni.

Ez a gáz.

A férjed keresi ezt a másik típust, időt szán rá, szeret vele lenni. Nem azt mondom, hogy meg fog vele csalni, de egyáltalán nem áll biztos alapokon a házasságotok. Nem tolnék nagy összeget arra, hogy együtt lesztek 5 év múlva is.