Ebben az esetben, miért folyton a szeretőt kell elítélni, mikor a férfi az, aki udvarol neki?

Nem vagyok vesztes soha senki nem szerette el a frejem de szivbol undorodom az olyan noktol akik ezt teszik.

Aki a ferjemet probalja csabitgatni pofara esik mert neki a hazassag es a cslad a legfontosabb az eletben.

Mert jóérzésű nő nem lesz szerető. ha szerelmesek lesznek,akkor addig plátói marad amig szabadok nem lesznek. van ilyen nem is kevés! és akkor nincs is miért elítélni egyik felet sem. tisztességesen kell élni ez a titka!

kedves kérdező te egy primitív lotyó vagy azért nem érted.

sajnos az élet nem csak két szinű. az emberben állandóan változnak az érzések, és nem feltétlen gondolom, hogy minden érzést el kéne nyomnia magában az embernek.

lehet, hogy egyszer visszafogom kapni az élettől. sőt valószinű akkor is megkapnám, ha most ellenállnák mindennek.

és nem azért mert ezt érdemlem. hanem mert egyszerűen olyan csak nagyon ritkán van, hogy két fél lehúz egymás mellett 20-30 évet, boldogságban, és fellegekben úszkálva.

természetes, hogy ha bejön a képbe egy másik ember, teljesen más érzéseket hoz ki az emberből. újdonságot, izgalmat, szenvedélyt....és mondjátok meg, hogy ne jöhetne a képbe valaki más is, hosszú évek alatt?

lehet, hogy ez bűn, de attól még ez van. az élet kiszámithatatlan, és nem is a mesekönyvben élünk. itt egyik válaszoló irta, hogy az ő férje sose tenne ilyet...én nem lennék ebben ennyire biztos. nem azért mert rosszat akarok, vagy már előre károgok, de az ember még a saját érzéseiben és jövőbeli gondolkodásában se lehet biztos, nem még egy másik emberében. van, hogy az ember gondol valamit, de aztán múlnak az évek, és megváltozik az ember, a hozzáállása.

másrészt nem érzem magam se lotyónak, se primitivnek. felnőtt gyerekei vannak, illetve a feleségétől se veszem el, nem is akarom.

biztos vagyok benne, ha hazamegy, ő továbbra is ugyanolyan férj és apa marad. nem ad se kevesebbet, se többet senkinek.