Hogy reagálnátok ha ezt mondaná a férjetek?

Persze, apuka a selejt, mert nem akar gyereket és elismeri, hogy elérte a határait közel 50 évesen. 😂

Ezt a sok zsongóméhű cserencsétlen pitsát, édes istenem. Egy közel 50 éves ekberről beszélünk aki a felesége álomvilágához nem akar asszisztálni tovább. 🤦‍♀️ Azt a rohadt gyereket fel is kell nevelni, nem csak akkor tutujgatni, mikor még nem kezdte el az első osztályt. Abból a gyerekből felelős felnőtt lesz, akinek jövőt, szakmát és egészséges idegrendszert kell adni felnőtt korára, nem 15 éves korára nyugdíjas szülőket.

Teljesen elveszett a realitásérzéketek a csokkal az élen és csodálkoztok, hogy ilyen önző agybajos viselkedés mellett a férfiak körében egyre népszerűbb a szerető tartás és egyre nagyobb tisztelet övezi a gyerektelen nőket. Nem kell csodálkozni, az ehhez a cirkuszhoz képest egy nyugalomsziget, ahol még az emberrel nem beszélnek úgy, mintha neki ment volna el az esze.

Itt inkább a nő az, akinek nem kellene szaporodni.

Nincs ebben semmi, én is kifakadok sokszor, hogy nem szeretnék még egy gyereket, közben meg mégis. Vannak rossz napok, csak itt gyakorin mindenkinek egy rózsaszín álom az élete. Hajnal 3kor néha én is ideges vagyok, hogy másnap meló, a gyerek meg nem hagy aludni, de emberek vagyunk, kiakadunk, de attól én még nagyon szeretem a gyerekem, és szeretnék majd még egyet, de így mondjuk nem tudom, hogy mikor :D már tudom, mit vállalok, hát nem egyszerű.

30/n

Szerintem elege van belőle/ megbánta a gyerekvállalást.

Én sose kerülnék ilyen helyzetbe, mert egy gyereket se akarunk, nem hogy kistestvért. Eddig nem gondoltuk meg magunkat, pedig 12. éve vagyunk együtt.

De ha netán ez megváltozik, és 1 gyereket mégis bevállalnánk, akkor is az a maximum.

Ha nem akar 2. gyereket, akkor el kell fogadni, vagy csináltasd fel magad mással ha annyira kell.

"Legjobb barátnőm nagyon ábrándozik kistesóról a 2 évesük mellé, miközben a férje az enyémnek panaszkodik, hogy nem érzi apának magát és siratja a korábbi életét, ami a haverokkal való meccsnézésekről és sörözésről szólt. Esze ágában sincs újabb gyereket vállalni, dolgozni is csak azért jár el, hogy ne kelljen otthon lennie. Persze ahhoz nem elég tökös, hogy ezt egyenesen megmondja a feleségének..."

ezért rossz amúgy, ha otthon nem lehet őszintén beszélni az érzéseinkről. Gyerekvállalás topikban megy a menőzés, hogy kinek a férje a nagyobb mintaapa, közben valószínűleg ezek az apák pont így érzik magukat belülről, de kell az elvárás, ugye.

Én meg le lettem pontozva a sárga földig, amikor leírtam, hogy heti 3x "elengedem" a férjem edzeni, már azelőtt 10 évvel is ez nagyon fontos volt neki. Nem törtem magam hogy játssza itta mintaapát, nekünk jó volt így, nem a gyakori közönségének szeretnék megfelelni. Nem vártam el tőle, hogy egész este gügyögjön a gyereknek, de most hogy már nagyobb, együtt tornáznak, sokat foglalkozik vele. De pelenkát mai napig nem cserél, pedig az itt gyakorin válóok, de engem ez nem zavar. Mindig ki van mondva, kinek mi nem tetszik, ezt sokszor nem jó hallani, de mivel meg van beszélve, nem a barátainak sír, hogy milyen rossz az apaszerep, hanem mi ketten oldjuk meg a problémákat.

Le kéne jönni végre az álomvilágról, egy gyerek, egy házasság munka, becsúszik sok rossz nap. Fontos a kommunikáció, mert sok anya majd 5-10 év múlva fog meglepődni hogy a férje szeretőt tart, el akar válni, nem élvezi a nagycsaládos életet, stb.

Sok apát láttam a játszótéren telefont nyomkodni, sörözni, ők otthon tuti nem mondhatják ki a gondjaikat, pedig ezt kéne.