Hogy reagálnátok ha ezt mondaná a férjetek?

Te 32 évesen babalázban égve nem érted, hogy milyen 46 évesen újrakezdeni mindent. Neki már van egy gyereke, gondolom nagyobb. A férjed már tudja, hogy ha jön a tesó, akkor még évekig ez lesz: álmatlan éjszakák, orrszívózás este, hányás takarítás éjfélkor, hétvégén ügyeletre rohanni, dackorszak, hisztik, szobatisztaság, oviba beszoktatás, zsizsegés, nyűglődés. 46 évesen ő már nem erre vágyik, és fizikailag se úgy bírja a kialvatlanságot meg a nyúzást, mint az első gyerekkel.

Vedd komolyan, hogy ő már nem akar több gyereket. Jó esetben pár éven belül válni fogtok. Akkor is vissza kell fizetni a CSOK-ot. De mi van, ha lerokkan, netán elviszi egy agyvérzés pár év után?

"Tudja, hogy nekem ez a legfontosabb, hogy legyen kistestver,"

Annak örülj, aki már megszületett.

Vagy nem akaródzik visszamenni dolgozni (se, a csok mellé)?

Nem vállalnék 2. gyereket.

Legjobb barátnőm nagyon ábrándozik kistesóról a 2 évesük mellé, miközben a férje az enyémnek panaszkodik, hogy nem érzi apának magát és siratja a korábbi életét, ami a haverokkal való meccsnézésekről és sörözésről szólt. Esze ágában sincs újabb gyereket vállalni, dolgozni is csak azért jár el, hogy ne kelljen otthon lennie. Persze ahhoz nem elég tökös, hogy ezt egyenesen megmondja a feleségének...