A feleségem 37 évesen el akar kezdeni egy 5+3 éves egyetemet. Hogy beszéljem le?

Próbáljon meg 1 félévet megcsinálni. Ha nem megy, lehet vele példálózni.

Ha meg végigcsinálja, a kérdező sértettségében lecseréli a Kasszás Erzsire.

Nem "szortírozza", hanem finanszírozza.

Amúgy minek lett kiemelve a kérdés, ha eldöntött a támogatás?

Mivan, mindenki jobban ismeri a feleséget, mint maga a kérdező? Azon kretének, akik csak szidni tudják őt, el is olvasták egyébként, hogy mitől fél, tart igazából a kérdező?

Ugyanebben a helyzetben vagyok mint a kérdező, úgyhogy átlátom a helyzetet rendesen. Az én férjem is idén kezdte el a doktoriját, bár évekkel ezelőtt fejezte az egyetemet (kettőt is). Maximálisan támogatom őt mindenben. Természetesen mielőtt belevágott volna az egészbe, megbeszéltük a dolgokat. Mivel dolgozik is teljes állásban, minimum 6 év kell, mire sikerül befejeznie a könyvét. Munka és magánélet mellett nem megy az ilyesmi pikk-pakk, pedig nagyon intelligens a férjem, büszke is vagyok rá nagyon. De egy nap ugyebár 'csak' 24 órából áll, és mindenre idő kell. Nekünk nincs gyermekünk még. Vannak hetek, amikor igencsak leterhelt, fáradt, erre fel kell készülni. Kisgyerek mellett nagyon húzós az ilyesmi. Neki nem mondhatod azt, hogy bocs, de nincs rád időm (a héten). Az én férjem dolgozik és tanul. Én csinálok mindent otthon, amit csak tudok terhet, leveszek a válláról.

A mi esetünkben nagyon kevéske esély van arra, hogy nem sikerül, hiszen a férjem imád tanulni, tanulmányozni dolgokat. Mindig is kitűnő diák volt. Ő a fő pénzkereső, ő fizeti a tanulmányait is persze. Ilyesmibe olyan ne vágjon bele (egyetem stb), aki nincsen megfelelő anyagi helyzetben. Nyilvánvaló, hogy a feleség nem tudja fizetni a tanulmányait. Az is, hogy sajnos benne van a pakliban, hogy nem fogja bírni, vagy megunja a dolgot. Ebben a korban kisgyerkőc mellett, munka mellett, család mellett, nem úszkálva a pénzben nagyon meggondolatlan dolog jogi pályával kísérletezni. Ha másod diploma lenne, tehát a férj előtt ott lenne a bizonyíték, hogy igenis képes a feleség egy egyetemet befejezni, az másabb lenne, de így...?

És nem, nem arról van szó, hogy a kérdező irigy, meg az útjába akar állni! Emberek 🤦🏻‍♀️ A feleség ki sem tudja fizetni, könnyű más pénzéből tanulgatni (1); más is megcsinálta (2) - nem egy filmben vagyunk kérem, ez nem hozzáállás. Amikor az embernek már családja van, más dolgok kerülnek a központba, nem mindig az "Én, én és én". Nem álomvilágban élünk. Nem a kolleszban vagyunk, nem csak a tanulás van. Hanem van egy állás, gyerek és férj is. Meg otthoni teendők.

Arról nem is beszélve, hogy az "úgyis megmutatom, nekem is lesz diplomám" a lehető legrosszabb hozzáállás. Főleg jogi...

Sajnos nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez kapuzárási pánik nála. Mindennek megvan a feltétele. Tudom, írtad, hogy jó eszű, de lássuk be, a jogi kar nem jó eszűeknek van, hanem kiemelkedően okos, kitartó és sok idővel rendelkező embereknek.

Mi külföldön élünk. Én novemberben kezdtem a nyelvsulit, júliusig jártam. Szeptemberben már suliban tanítottam (először persze mint asszisztens), pedig soha életben előtte nem tanultam németet, igazából irritált is, mikor rákényszerültem az egészre. De beláttam az angollal önmagában nem sokra megyek. Szóval meg kellett csinálni, pedig még a tanár is undok volt. Meddig tanult a te feleséged a nyelviskolában? Írtad, hogy a kitartás nem a fő erőssége.

Hát neked sok kitartásra lesz szükséged kellesz. Aki meg továbbra is okoskodik, hogy te vagy a rossz, annak elküldheted a feleséged bankszámlaszámát. Ha már annyira segíteni akarnak, akkor ne csak dumáljanak, hanem nyúljanak a zsebükbe. Annak legalább értelme van, nem úgy mint a fröccsögésnek. Jah és ha padlóra kerül a feleséged, mehetnek főzni-mosni-takarítani is. Ez egy nagyon buta dolog, hogy itt sok ember azt hiszi, minden álom megvalósítható.

Sziasztok!

Én 19 éves fiú vagyok és egyetemre járok. :) Első év, Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar, Mérnökinformatikus Bsc.

Ugyebár ez egy sokkal könnyebb szak mint a jog, de még így is, hogy minden nap ~12 órát tanulok (volt párkapcsolatom, de emiatt vége lett) baromi nehéz.

Pedig én nem buktam meg egy vizsgán sem, az átlagom megvan. B2, C1 nyelvvizsgáim elsőre sikerültek. Van 2 jogosítványom (A2,B). ÉS 6 tanttárgyból érettségiztem, kettőből emelten. (4-esnél rosszabb érettségi vizsgám nem lett és nem volt 4-esnél rosszabb jegyem egyetem előtt).

Szóval én aki 19 évesen valószínűleg megfelelő képességekkel se tud lassan 5. hónapja a tanuláson és az alváson kívül mással foglalkozni bizton állítom, hogy nekem 37 évesen egy gyerek és munka mellett nem hogy a jogi egyetem, de még egy A2 orosz nyelvvizsga se sikerülne.

És igen, én is kivagyok égve, pedig minket annyira nem is szívatnak.

Szóval szerintem engedd el az egyetemre, de ne hagyd, hogy évek múlva is azzal dobálózzon, hogy te nem támogattad vagy miattad nem tudta magát megvalósítani.

Végigolvastam mind a 108 kérdést és teljesen megértem az aggályaidat drága uram.

Apukám és anyukám is akkor diplomázott amikor én megvoltam viszont ők nem is csúsztak, elég jó képességeket tudtam tőlük örökölni.

Ha azt mondanád, hogy simán meglett minden és vág az esze kötelességed lenne támogatni, de így csak próbálj meg te magad jól kikerülni az egészből.