Most akkor anyagiasak vagyunk a férjemmel?

Utolsónak:

Azért, mert az esküvőt a szülők fizetik saját zsebből, a nászajándékot viszont a fiatalok kapják. (Nyilván, ha a fiatalok fizetnék az esküvőt, akkor nem lenne én vendégem-te vendéged) Ha az egyik félnek csak pár rokona van, a másik viszont az ötödik szomszédot is meghívná, akkor nehogy már felesbe menjen az összes ktg. És teljesen lényegtelen, hogy ki milyen anyagi helyzetben van. Nyilván, ha a menyasszony szüleinek 0 Ft-ja lenne, a vőlegényének meg átlagon felüli az életszínvonala és mondjuk egy max. 30 fős esküvőről lenne szó, akkor a kérdező is megfontolná, hogy felesben fizessen, vagy akár az egészet. De hogy 100 embernek fizesse a felét...

Ha nem lenne lakodalom, hanem az arra szánt összeget megkapnák a fiatalok, akkor gondolom nem lenne elvárás, hogy mindkét szülőpár egyformán adjon.

Nálunk így alakult a létszám: 30 fő barát (ezt mi álltuk-ifjú pár), 70 fő férjem rokonsága, szomszéd(anyósomék fizették), 170 fő én rokonságom,szüleim régi haveri köre(anyáék fizették) Soha, álmukban nem fordult meg a fejükben az a gondolat (szüleimről beszélek), hogy a vendégeket felesben kellene fizetni. Mi közük van anyósoméknak az ő vendégeikhez? Ha nem telt volna rá, akkor nyilván szűkítik a kört, nem a nászékkal fizettetik ki... Ha nem lennénk ilyen szerencsés helyzetben, akkor szűk családi körben tartottuk volna az esküvőt - biztos fájt volna egy kicsit, hogy nincs nagy lakodalmam, de SOHA,SOHA,SOHA nem engedtem volna, hogy miattam/miattunk adósságba verjék magukat a szüleim/anyósomék.

És most teljesen őszíntén, soha nem adtuk össze, hogy a "te rokonságod ennyit adott, az enyém meg ennyit".

A lakodalom a szüleink nászajándéka volt. Ők fizették - pénztárcájukhoz mérten - mi pedig megkaptuk a pénzt.

Most tényleg anyósoméknak be kellett volna szállnia a mi vendégeink ellátásába?! Azért mert a pénz közös lett? Én ezt nem értem...

Igazad van 100%-ig de hidd el kedves előttem válaszoló hogy még mindig lesz olyan aki nem lesz képes ezt felfogni és csak vitatkozni fog!

A szülök nem nászajándéknak szánták ahogy észevettem hanem csak simán a fiának ajándéknak, és ez igy van rendben hisz én is csak az én fiamra iratnám a saját budai villámat!

Anyagias vagy,de közbe meg egy irígy, bunkó....

Ilyen anyósom lenne, elbújnék...de komolyan!

Nemhogy örülnél, hogy egészséges vagy és van mit enni!

Másoknak ez egyik sincs meg! Te meg itt pattogsz!

Én úgy örülök, hogy sem a párom, sem én nem viszünk semmit bele a mi házasságunkba. Sem az ő szüleinek, sem az enyimeknek nincs semmijük, ami ilyen galibát okozna. És annak is örülök, hogy mi álljuk a teljes esküvő és lagzi költségeit, így ilyen probléma sem merül fel. És még csak arra sem számítunk, hogy bejön a lagzi egy része, mert egyikünk családi-baráti köre sem tehetős. Néha persze álmodozok, hogy milyen jó lenne, ha mégis.. de az ilyen történetek és kommentek után rájövök, hogy én vagyok a mázlista. És le sem kell mondanom semmiről: Dunán hajókázós szertartás lesz, 60 fős (számomra nagy) lagzi lesz szintén egy álló étteremhajón. Igaz, hogy pont azért lesz szeptemberben, mert kellett egy hosszú (9-10 hónapnyi) idő, hogy minden centet a fogunkhoz verve ezt megengedjünk magunknak.

Én a kérdezőnek csak egyet tudok ajánlani: tégy úgy, hogy később ne bánd meg. Se azért, mert naiv voltál, se azért mert rájössz,hogy túl anyagias vagy bizalmatlan voltál. Arany középút (van pár komment, ami szintén ezt javasolja)...