Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tegyük fel, hogy boldog kapcsolatban éltek a szerelmetekkel 5 éve, megvolt az eljegyzés és készülődtök az esküvőre. De közben kiderülne, hogy a kedves párotok 19 és 21 éves kora között börtönben volt önbíráskodás miatt. Mit tennétek?
Önbíráskodás ugye = a törvény megszegése azzal a szándékkal, hogy büntetést nyerjen az olyan bűn, amelyet az önbíráskodó szerint a bűnüldözés nem, vagy nem megfelelőképpen büntet.
A teljes szitu az, hogy az édesapja meghalt egy autóbalestben, ahol a részeg sofőr áttért az ő sávjába és frontálisan ütköztek. A hibás sofőr túlélte, semmi baja nem lett és mivel a polgármester fia, 5 év felfüggesztettet + 1,5 milliós pénzbüntetést kapott, illetve 1 évre bevonták a jogosítványát.
A vőlegényem ezt nem tartotta elegendő büntetésnek, a fellebbezést a bíróság elutasította, így néhány haverjával fogták a balesetet okozó srácot, mikor a buliból ment hazafele elkapták, betették a csomagtartóba majd megverték.
Ezért kapott 3,5 év börtönbüntetést, de jó magaviselet miatt 1 év 11 hónap után kiengedték.
Ezt eddig nem mondta nekem, egy véletlen folyamán tudtam meg nem régen.
Most rendes, tisztességes munkahelye van, normálisan él, normálisak a barátai.. De bennem akkor is szöget ütött ez a dolog..
Nem mennék hozzá.
Magam mellé társat keresek, a gyerekeimnek meg apát, nem pedig egy agresszív, börtönviselt valakit, aki mellett azon kellene aggódnom, hogy mikor robban.
Oké hogy meghalt az apja de emberek, akkor is embert rabolt, verekedett és igenis OKKAL került oda, ahol volt. Miért kellene egy emberrablót tisztelni és becsülni és miért más ő, mint a többi rab? Nem értem, légyszi valaki magyarázza el!
Na de most komolyan 0:14 es,melyik mérleg jobb?
Az (akaratlan) de gyilkos vagy a verekedő???
És a gyilkos csak felfüggesztetett kapott,na ez a szégyen.
18-as, te provokálni akarsz, vagy tényleg komolyan is gondolod, amit írsz?
Tudod van egy másik mondás is, bocsi, hogy angolul, de ez kivételesen az idegen formájában erősebben érezteti a jelentését: "money talks, bullshit walks."
Szó sincs itt semmilyen észről, meg okosságról, meg butaságról. Az egész sztori a pénzről és a befolyásról szól.
Szerinted egy ilyen helyzetben mit kellene tenni? Sírdogálni csöndben, hogy lám-lám milyen gonosz is a világ, hogy az "egyenlőbbek" bármit megtehetnek?
Én aztán igazán nem vagyok erőszakos hajlamú ember, sőt, sajna az előbb felvázolt típusba tartozom, és egyáltalán nem vagyok rá büszke! Aki képes a jogaiért kiállni, ha más módja nincs rá, csak ez, azt gondolom, az semmiképp sem elítélendő!
Ja értem. Ha nekem szar, akkor másnak is legyen szar, ugye?
Sok, rengeteg ember veszíti el úgy a szerettét hogy az egy banális hiba/baleset áldozata lesz, mégsem verekszik utána mindeki és mégsem megy az összes rokon börtönbe, mert a csúnya rossz bíróság nem neki kedvező ítéletet hirdetett és ő ezért majd önbíráskodik.
A kultúra pontosan itt mutatkozik meg. Méltósággal kell elfogadni a veszteséget, arról nem is beszélve, hogy 1) az apja biztos csúcsbüszke lenne rá ha látná 2) az anyja biztos nagyon örült, hogy egyszerre veszítette el a férjét és a fiát is, nem volt támasza, mert hát a kedves fiú börtönben ült.
Akivel az esküvőre készülődik az ember, azt elvileg szereti. Nekem biztos nem szállna el a szerelmem ha megtudnék valami hasonlót.
Mellesleg totál megértem. Ha az embernek a szeretteiről van szó, könnyen elpattan az agya, lehet hogy én is megtettem volna.
Nincs bennem egy szikra rosszindulat sem, miközben ezeket a sorokat írom, de ha te emiatt meginogtál, vagy ahogy írtad, szöget ütött benned, akkor gondolkodj el hogy szereted e. Ha mégsem gondolod komolyan, azaz bármilyen váratlan információ el tud tőle tántorítani, az inkább derüljön ki most, mint miután összekötöttétek az életeteket.
Csak úgy kíváncsiságból! Ha a kérdező mindenféle magyarázat nélkül csak annyit írt volna ki hogy "Tegyük fel, hogy boldog kapcsolatban éltek a szerelmetekkel 5 éve, megvolt az eljegyzés és készülődtök az esküvőre. De közben kiderülne, hogy a kedves párotok 19 és 21 éves kora között börtönben volt. Mit tennétek?" ugye hogy mindenki egyöntetűen azt írta volna, hogy hagyd ott? Ugye? Ne tagadjátok, mert régóta olvasom ezt az oldalt, tudom mi itt a szokás. :)
Szerintem aki börtönbüntetést kapott azt nem lehet tisztelni, ott mindenki okkal van / volt és egyik sem különb a másiknál. Én sem maradnék vele.
Én vele maradnék. Mert szeretem és mert elfogadom a múltjával együtt is. És pont. Ne filózz ezeken, élvezd hogy most van és hogy veled van és hogy túltette magát az édesapja halálán illetve a börtönben töltött éveken és teljes értékű életet tud élni. (azért ez nagy szó ám!!)
Legyetek boldogok! :)
Ja, kedves 30-as.
Nézzünk egy másik kérdést. Ha csak ennyit olvasol:
"A férjem a gyerekünk után semmilyen gyerektartást nem fizet. Hazajött, összecsomagolt, elment és azóta nem láttam. Hát milyen ember az ilyen?"
Erre mindenki elítélné a férjet.
További leírások a kérdéshez:
"Egyébként minden héten más férfival feküdtem le mellette, de ő most megtudta. Ja, és a gyerek sem tőle van. És az sem, akivel most terhes vagyok... "
Na, így már sokkal többen a feleséget ítélnék el, nem?
Kedves 30-as, inkább vedd a tényeket, és ne torzítsd el az információkat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!