Tegyük fel, hogy boldog kapcsolatban éltek a szerelmetekkel 5 éve, megvolt az eljegyzés és készülődtök az esküvőre. De közben kiderülne, hogy a kedves párotok 19 és 21 éves kora között börtönben volt önbíráskodás miatt. Mit tennétek?

OFF

ma 20:34, a pánikbeteges kérdésre gondolsz? Az tényleg nagyon durva volt, nem tudom ki volt a moderátor, de kitörölte a válaszom, amiben leírtam hogy ilyen és ilyen szakemberhez menjen el, milyen gyógyteát igyon és milyen szelíd/homeopátiás szereket szedjen hogy enyhíthesse a tüneteket.

Nem volt benne személyeskedés, sem trágár szó vagy provokatív megnyilvánulás, egyszerűen csak ajánlottam neki dolgokat és erre kitörölték a válaszom!

Ahogy a kérdezőjét is, amiben megkérte a többieket (totál normális hangnemben) hogy ne töröltessék a válaszokat mert nem tudja elolvasni őket. De azokat is töröltették, amiben az anyukák azt írták hogy ők kitartanának a lányuk mellett és abszolút kulturáltan megjegyezték, hogy nem jó anya az, aki egy mentális betegség miatt szégyellné a lányát!

ON

Kérdező, én sajnálom hogy így történt, még régebben én voltam az, aki írtam, hogy a vőlegényem is börtönben volt és hogy készülünk az esküvőre. Azóta összeházasodtunk, de ilyen helyzetben lehet én is eléggé elgondolkoztam volna a folytatáson!

Rajta láttam hogy megbánta, szégyelli a dolgot és soha nem csinálná újra! Ahogy egy percig sem titkolta előlem, pedig égett az arcáról a bőr rendesen mikor elmesélte.

A ti sztoritokban a legszomorúbb az, hogy hazudott és nem is bánta meg, illetve hogy most is ugyanúgy csinálná, sőt még durvábban!

Alapvetően nálatok szerintem nem a priusz a fő bűn, hanem a hazudozás, titkolózás illetve az, hogy egy vállrándítással reagált arra a kérdésedre hogy hogyan tovább.

Legalábbis én a korábbi hozzászólásaidból úgy vettem észre hogy meg tudtad volna neki bocsátani amit tett, ha normálisan át tudjátok beszélni a dolgokat és ő is normálisan viselkedik.

Ismételten: nagyon sajnálom hogy ez történt, de ne add fel, lehet hogy ő is észhez tér és újra le tudtok ülni - mindkettőtök részéről higgadt fejjel - és át tudjátok beszélni a dolgokat, esetleg újra is tudjátok kezdeni!

Ha pedig mégsem, akkor kívánom, hogy találj magadnak egy párt, akivel nem lesznek problémák - vagy ha lesznek is, legalább tudja majd kezelni - és ismét boldog leszel! :)

A család az első igen, de azért nem normális dolog a vőlegény reakciója! Az agresszivitása csak nőtt (vascső + apuka meggyilkolása), teljesen normálisan fogta fel azt, hogy 5 éven keresztül az állítólagos élete szerelme szemébe hazudott és a menyasszonyát elengedte egy vállrántással.

Szerinted ez milyen jellem? Nem azt mondom, lehet hasonló helyzetben én is így reagáltam volna 19 évesen, hisz akkor az ember még alig-felnőtt, elborulhat az agya.

Na de ez a vislekedés szerinted egy 35 éves férfihoz való? Meg mi az hogy legszívesebben megverné azt is aki elárulta a menyasszonyának, hogy mi történt csak azért nem teszi mert nem akar börtönbe menni? Ez tudod mit jelent? Hogy egy minimálisat sem változott az évek folyamán!

ma 20:49

Azért ez a vascsöves szöveg szerintem szimpla hőzöngés, nyilván van még benne bőven indulat, de ha eddig nem tette meg, ezután sem fogja. A tetteket kell nézni, nem pedig azt, hogy mérgében mit hord össze. Én is szoktam fennhangon értekezni arról, hogy behajtogatom a betonba a szombat reggel fél nyolckor ütvefúró szomszédot, de eddig még sosem került rá sor, és a jövőben sem tervezem, viszont jólesik kimondani. :)

A hazugság, a megbánás hiánya, és a kérdezővel szembeni flegmaság szvsz sokkal problémásabb, az már tényleg lehet válóok.

Ebben az esetben teljesen megérteném. Ha családról van szó, és vki így elbánik velük, és még ki is bulizná magának, hogy ne kelljen börtönbe mennie, akkor bennem is felmenne a pumpa. Megérdemelte a srác a verést. És hogy ezért neki börtönbe kellett vonulnia, a részegen furikázó gyilkosnak meg nem...

Ha addig és azután egyáltalán nem volt balhés, akkor ebben az esetben ez érthető.