Miért mondogatják mostanában a nők, hogy nem fontos a házasság, az csak egy papír?

Azért, mert látták, hogy anyáik mennyit szenvedtek a házasságukban. Az én "felmenőim" között ezek a példák vannak meg: nagybátyám-elvált és újranősült, másik nagybátyám-soha nem nősült (kapcsolatai sincsenek), keresztanyám-soha nem ment férjhez (kapcsolatai sincsenek), anyám-elválna az alkesz férjétől, ha lenne elég pénze, anyai nagymamám-lehúzott kb 40 évet a férje mellett és soha nem kellene neki többet férj, mert sokat szenvedett, apai nagymamám-egyedül nevelte fel apuékat, mert a férje bealkeszosodott és bántotta is a gyerekeket.

Ez az én családi példám. Nos, ezek után az egyszerű ember azt gondolná, soha nem akarnék házasságban élni, és azt hiszem, ez egy normális reakció lenne. Csakhogy én legalább látom, hogy rontották el! A legtöbb ember nagyon-nagyon makacs ahhoz, hogy belássa, hogy igenis alkalmazkodni, és dolgozni kell egy házasságban/ért. Nem azt látják, hogy milyen bajokat lehet elkerülni, hanem azon pörög az eszük, hogy úgyis tönkremegy, mert mindenkinek tönkrement.