Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Esküvővel kapcsolatban hogyan tudtatok dönteni a családot, rokonságot illetően? Mennyire okozott fejtörést? Csak mi vagyunk ennyire bénák?!
Párom 1 hónapja meglépte a váratlant, és eljegyzett. Azóta már mindenféle tervünk volt az esküvőt illetően.
Volt olyan, hogy csak mi, a szűk család és a legközelebbi barátaink elutazunk egy egzotikusabb helyre és ott lesz egy több napos mulatsággal egybekötve. Utána az, hogy a balatoni nyaralónk kertjében tartjuk meg, még idén, teljesen kötetlen hangulatban. Majd jött a téli esküvő ötlete, de azt hamar elvetettük, mert itthon általában ritka a gyönyörű, behavazott táj, inkább a sár és latyak jellemzi a telet. De én akár már holnap is hozzámennék, két tanúval...
Végül így, közel egy hónapnyi ötletelés után kitűztük a jövő nyarat, Szentendrén, 110 fő + gyerekek létszámmal. Ez lenne a "biztos", de sokat gondolkozom azon, tuti jó lesz-e ez így, annyi variációról beszéltük már, hogy elveszek fejben. És ez még tényleg csak az alap, előre félek, mi lesz akkor, ha konkrét, pontos döntéseket kell hozni.
Ráadásul mind a kettőnk családja mondta, hogy ők nem akarnak beleszólni, nem akarnak befolyásolni, de bármilyen infót mondunk, elejtünk, azonnal jön, hogy "hááát az úgy lehet nem lesz olyan jó".
Pl. vendégeknél: a meghívottak ne hozzák a párjaikat, csak a házastársakat, mert lehet, hogy az esküvőnkön még nagy lesz a szerelem, rá két hétre meg szakítanak, aztán nálunk az összes képen ott lesz az ex. Helyszínnél: viszonylag új a helyszínünk (Daalarna Gardent néztük ki). Hát ők ennyire új helyre nem mennének, ki tudja, mennyire tapasztalatlanok, majd az esküvőn, élesben buknak ki a hibák biztos.
Én meg néha annyira kis elveszettnek érzem magam, sosem voltam döntések meghozatalában.
És még most is az tetszene a legjobban, ha külföldön lenne valahol, de azt annyira leszavazta mindenki, akiknek mondtam, mondtuk... Mert, hogy a nagyszüleim, dédszüleim biztos nem vállalnák már, vőlegényem apukája is mondta, hogy nem tölt tizenórákat a levegőben két igen miatt. Ez lesz az egyik legfontosabb napunk, eseményünk, szóval nem akarnám, hogy pont azok maradjanak ki belőle, akiket a legjobban szeretünk. De közben meg na...
Értem, hogy "kössünk bele mindenbe", de leírtam, hogy ha külföldön lenne az esküvő, ott csak a legszűkebb család + baráti kör lenne, nyilván nem utaztatnánk 100+ főt külföldre, fizetve mindenkinek a szállást, utazást, ott tartózkodást.
És lehet itt kérdezősködni, jó magyar szokáshoz híven, hogy "mibű'?!?", de az igazság az, hogy ehhez senkinek semmi köze nincs itt.
Igen, nem kis segítséget kaptam a szüleimtől az életkezdésemhez, valamint a párom sem a szalag mellett áll 12 órákat. Ettől függetlenül én is dolgozom, és teszek azért, hogy meglegyen az anyagi biztonságunk. :)
válasza:Nem, semmit nem fizetnek a szülők, úgy gondolom, ezt tisztázhattam!
Előbb ezt írtad,most,hogy a szüleid nem keveset segítettek
Legalább ne keveredj ellentmondásokba
Az esküvőbe egy forintot nem adnak, nem fogadnánk el.
De szerintem az, hogy az életkezdésemet hogyan, mivel segítették, az teljesen más téma.
válasza:74.
Ne legyél már ennyire naív. :D
Ki beszélt itt számlakról, meg adózásról?
válasza:81.
Aha...
Na akkor lefordítom mit jelent a keményen dolgozom és rengeteget keresek, de semmi közötök mit és mennyiért:
Elindítottak az életbe akár egy lakás?, autó?, plusz a palim gazdag, én meg elevezik valami látszat melóval a farvizen. :D
válasza:Tudod mia kemeny munka?
Az,hogy 15 evesen minden hétvégén elmész teheneket ganajozni,lovakat rendben tartani,bárányokat legeltetni egy tanyára,mert a szüleid nem tudják fedezni az iskolában a fizetnivalokat,a buszberletedet ...aztán 19 évesen érettségi után elmenni három műszakban dolgozni,vagy éppen 12 orazni mert külön akarsz költözni,hogy végre saját életet élj.(főiskola kizárva,szülők meg mindig nem tudják fedezni a kiadásokat)
Apuka nemhogy útravalót nem adott,de még egy cipőt sem tudott venni,szóval baromi szerencsés vagy.
Ne akarj már pálcát törni felettem úgy, hogy 0 háttérinfóval rendelkezel, azon a pár soron kívül, amit én leírtam.
Igen, nagyon szerencsés vagyok a családi hátteremet illetően. Nem csak azért, mert egy borzasztóan összetartó, szeretnivaló és támogató családom van, hanem mert tudtak segíteni az életem minden lépésénél.
Iskolásként járhattam az általam választott és kedvelt sportokra, nem volt gond, hogy kötlségesebbek. A gimiből két C1 nyelvvizsgával jöttem el anno, mert tudták fizetni a különórákat, könyveket és a nyelvvizsgákat. Később, már egyetemistaként is támogattak, nem a nulláról kellett elinduljak.
Párom családja szintén hasonló beállítású + ő már 15 éve dolgozik, megteremtette magának a biztos egzisztenciát.
DE!
A 10. osztály utáni nyáron már mentek diákmunkázni a barátnőimmel, utána, mivel imádtam az angol nyelvet, elkezdtem kisgyerekeket korrepetálni, pénzért. Mire végzős lettem, a csütörtök-péntek délutánjaim ezzel teltek, valamint a szombat délelőttjeim is, tanév közben is, nem csak nyári szünetben.
Ez megmaradt egyetem alatt is (gytk, szóval nem éppen egy látszatdiplomám van, amivel mehettem kávét főzni). Nyilván az évek alatt már nem azon az áron tartottam magánórákat, mint anno gimisként, több diákom is lett, így elég jól tudtam olyasmivel keresni, amit amúgy nagyon szerettem.
Igen, biztosan rossz, ha úgy nősz fel, hogy bérletre sincs pénzed, de ne rajtam verd le a szüleidnek a nyomorát! Rajtuk kérd ezt számon. Ja, és remélem tisztában vagy azzal, hogy semmivel sem vagy több nálam azért, mert nekem nem a napi ételért kellett dolgoznom.
Ja, az pedig elég gyenge kifogás, hogy a szülők nem fedezik a "főiskola" kiadásait (egyetem van már amúgy csak).
Rengeteg opció van, ha valaki TÉNYLEG tanulni szeretne.
Állami ösztöndíjas képzések, kollégiumok, szociális és tanulmányi ösztöndíjak (versenyeken való eredményes szereplés + pénz).
válasza:89 bocsi,ahol én élek ott főiskola van,elnézését kérem ezért .
Nem rajtad kerek számon semmit,te véred a nyálad itt már két napja,hogy így úgy amúgy..amikor pedig valaki megmondja a tutit teneked áll feljebb
Te sem tudsz rólam semmit,szóval ne írd nagybetűvel a TENYLEG szót,egy percig sem állítottam,hogy nincs diplomám(ha tudni akarod van,32 eves vagyok)nem 18 évesen kerültem az EGYETEMRE hanem később...Szóval nem kell lenezned senkit .
Fogadok,hogy a szegénységet ellenére nekem sokkal de sokkal boldogabb gyerekkorom volt mint neked valaha is volt
Ne szenvedj itt a puccos eskuvoddel,ne verd a melled annyira,hogy így van pénzem úgy van pénzem
Előfordulhat még,hogy nagy segítségre fogsz szorulni,és kihagynad szúrni a szemed egy tál ennivaloert
A szüleimnek pedig nincs semmi nyomoruk,kikérem ezt az ő nevükben is magamnak.
Ha úgy eltelt volna mint én gyerekkoromban nem nyavajognal itt szanaszét,abban biztos vagyok ..
Egy rosszindulatú műkörmös igazi kis elkényeztetett liba vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!