Lányok, milyen a ti joképüség-skálátok?

Nem érdekelnek engem nyugi :)))

Látom én hogy néznek rám a férfiak az utcán, vagy ahol megjelenek :)) Innentől kezdve pedig marhára nem érdekel mások véleménye, én pozitív vagyok és szeretek így élni :)

205: Miért annyira fontos, hogy egyenrangúnak "kezeljenek"? Ettől függ, hogyan értékeled önmagad?

Szóval, neked az kell, hogy részben "férfiasnak" kezeljenek téged?

Ennek az szokott a vége lenni, hogy kissé "hasadásos" módon kétfelé szelik magukat az ilyen nők, mert a természetüket nem tudják összeegyeztetni mások nőkkel kapcsolatos elvárásaival.

Kritizálni kezdik a szerintük "csajos" nőket, magasztalni a "férfiakat", s a végén, amolyan "tökéletlen férfiként" alárendelődnek egy férfinek.

Talán neked is ez lesz a sorsod. :)

Ha már nem lehettél férfi, legalább egy férfin keresztül megéled, amiből kimaradtál, úgy, hogy mellé szegődsz, amolyan "másodkapitányként".

Ja és ha az ilyen nők gyereket akarnak, szinte mindig fiút.

Mit értesz szociális fejlettség alatt?

Egyébként b*zmeg, ha úgy gondolod a nőket ítéljük meg a szépségük alapján,a férfiakat pedig a határozottságuk alapján, akkor mit akarsz te a jóképűségi skáláiddal?

Kérdező, mindenkit úgy ítélsz meg, ahogy akarsz. Nekem a TÉNYEK számítanak. :)

És köszönöm, elégedett vagyok velük, maximálisan. :)

Semmit sem akar, logikátlan, mint oly sok fiú. Össze van zavarodva. Nem érti, vagy nem akarja elfogadni a dolgok természetét.

Ezért mond ellentmondásos dolgokat. Vagy valahol összeolvasott, ollózott valamit. :)

Neeeem, erről szó sincs :)

Én nem akarok férfi lenni, és nem várom el, hogy így kezeljenek, maguktól csinálják :)

Én csak megőrülök azoktól a dolgoktól, amiket a korombeli nők szívesen csinálnak. Nem érzem jól magam.

Nincs nekem bajom velük, félreértés ne essék és eszemben sincs férfivé válni,csak én ilyen vagyok, sosem leszek nőiesebb ennél lelkileg.

A családalapítási ösztönöm teljesen hiányzik.

Egyébként ebben igazad van, ha mégis akarnék gyereket, akkor fiút szeretnék a szívem mélyén, de nem azért, amiért te gondolod. Én csak az élettől félteném nőként. A környezetétől, ami majd a közösségekben körbeveszi, stb. De ezen kívül mindegy lenne, ha egészséges, de mondom, nálam a gyerek nem játszik.

Tényleg full logikátlan.

Ezzel az egy dologgal lehet az őrületbe kergetni, ha nem láthatom a logikát :D

Mert nem igaz, hogy nincs, mindenhol van, de hülyét kapok, ha nem találom meg :D

Még mindig nem értem, milyen "nőies" dolgoktól viszolyogsz. Akiket én ismerek, nőket, ők általában függetlenek, kiegyensúlyozottak, határozottak, megállnak a saját lábukon. Olyanokkal barátkozom, akik egyben vonzóak is a férfiaknak, de amolyan nagybetűs nők. Komolyak, tanultak, okosak.

Nem a divat körül forog az életük, de a szociális érzékenységben igazat adok, az kell is, hogy valaki az emberekkel jó kapcsolatot alakíthasson ki.

A kérdezőnek sem ártana, saját érdekében.

Te egyébként fixálod a nők "helyzetét". Fiút szeretnél, mert nőként a saját helyzeted hátrányosnak ítéled meg, és a lányodét is annak ítélnéd.

Nem pedig változtatni szeretnél ezen.

Lényegében, nőként te magad "húzod le" a nőiességet. :)

De nekem nem baj, csak leírtam. :)

Itt ne keresd, a hozzá hasonlóak általában (ahogy írtam) innen onnan összeollóznak bizonyos elnagyolt tévképzeteket.

Meg ha nem tetszik valami, akkor "fúj divat", "fúj liberalizmus", "fúj, gonosz feministák"!

Ne zavarjon benneteket, hogy a divat sosem kötött le túlzottan. Nem veszek női magazinokat, tv-t alig nézek. A liberalizmus több pontját károsnak tartom. A feminista irodalommal meg aztán végképp nem foglalkoztam.