A nők nem rosszul érzik magukat csúnya férfiak közelében?

23/L. Igazán csúnya embert, akit az ember azért bámul meg, mert ilyen visszataszító embert még életében nem látott (és nem voltak testileg visszamaradottak), kb. kétszer láttam, és garantálom, hogy te nem ilyen vagy.

A legtöbb nő nevében mondom, hogy a legkevésbé sem érdekel, hogy néz ki egy férfi, ha leül mellém, hát üljön. Ha csak mellettem van szabad gép, eddzen mellettem. Néha még csak fel sem mérem, hogy néz ki az a férfi, mert tök mással vagyok elfoglalva.

Egyetlen esetben megyek arrébb ilyen szituációban: ha ez a kérdéses férfi elkezd engem látványosan (hiába hiszi azt, hogy nem látványos) bámulni és analizálni. Ha úgy jössz mellém a géphez edzeni, hogy még rengeteg ugyanilyen gép szabad távolabb, arrébb fogok menni, mert fontos a privát szférám (ha van választás), és egészséges pszichéjű ember nem is fogja a másikhoz legközelebb eső gépet választani, ha van több szabad.

Volt szerencsém a fajtádhoz amúgy, egyik munkatársam dettó ugyanez. Nem csúnya, átlagos, de érződik rajta, hogy sosem volt párkapcsolata, szocializálatlan, és hogy el sem tudja képzelni, hogy nőkhöz más célból szóljon, mint a szexuális ismerkedés - ami nyilván nem ment neki, ezért mostanra feladta és keserű.

A kisugárzásod a baj, nem a kinézeted. Kezdj el úgy állni a nőkhöz, mint ahogy a férfiakhoz, és mindjárt több sikered lesz, persze ehhez az kell, hogy az adott nők érdekeljenek téged, mint ember, és ne csak hajkurászd őket, meg beleképzeld, hogy ők ennyit foglalkoznak veled meg a kinézeteddel, mert garantálom, hogy egyikük rád sem nézett, és ha fél másodpercre mégis, nem tulajdonítottak neked semmilyen jelentőséget.

"mint másokat is" - ez nincs így. Manapság már nagyon elterjedtek a másik nemből való barátok, akik semmit nem akarnak a másiktól. Talán neked is ezen a ponton kéne kezdened a sírás helyett, bármilyen hátsó szándék nélkül csak beszélgetni nőkkel mindenféléről (sport, sorozatok, filmek, videojátékok, könyvek), nem nyomulni, és a végén nem elkérni a telószámot. Tanulj meg emberként viszonyulni a nőkhöz.

Abba a vitába nem akarok belemenni, hogy ezt egy bizonyos férfitípusnak nem kell megtennie egy bizonyos nőtípusnál, ez 10-10% a társadalomban mindkét oldalról, amibe te nem tartozol bele, de Ági meg Saci a csoportos foglalkozásodon minden bizonnyal szintén nem.

106, ki beszél "párszor elmész a pszichológushoz"ról? Egy terápia hossza években mérhető. Kiskori abúzus 4-7 év kognitív pszichoterápia, akár gyógyszerekkel is megtámogatva. Nyilván ebbe rengeteg időt és energiát kell beletenni, de hé, saját magunkba fektetni energiát megéri nekünk:D

Persze az egész ott kezdődik, hogy akarni kell. Te kifogást és mentséget keresel. A "pár alklaom"ból kiindulva a pszichológustól is azt vártad, hog ymajd ő megoldja a problémádat. De azt csak te oldhatod meg, ő max segít benne.

És még csak nem is gyerekpszichológusról beszélek, bár tény, hogy minél hamarabb jön a segítség, annál jobb. Felnőttként is lehet kezdeni a helyzettel nem is keveset.

És itt nem is arról van szó, hogy feloldódik az eredeti érzés, hanem akár arról, hogy ha túl kemény a dolog, olyan technikákat fejleszt ki az ember amik áthidalják a problémákat és a probléma ellenére is működő élet jön létre. A fájdalom ott marad, csak megtanulja az ember úgy kompenzálni, mintha nem lenne ott.

Aki 30 évesen még mindig a szüleit vagy a gyerekkorát okolja a sikertelenségéért, az még mindig gyerekként éli az életét, nem kezdte el élni a saját életét.

Ezt nem én mondtam, hanem Popper Péter...

#76

Így van, ezt tudományos kutatások is igazolják. Ez nem egy elmélet, hanem a valóság.

"Én viszont egész odáig elmennék, hogy az egész szociodinamika, minden társas történés végső sorom a biológiai szelekcióért történik, azt szolgálja. Tehát amikor iskolai jó genetikájú bullyk (akik ennek ellenére népszerűek, szociálisan sikeresek) beleállnak a csúnyább, fizikailag gyengébb gyerekekbe az is ezt a célt szolgálja , vagyis a rossznak vélt gének izolálását, szaporodási esélyeinek minimálisra csökkentését. Lehet sokak számára ijesztő ez a felismerés de sajnos meg van az esélye, hogy lúzerekkel (akik valójában a genetikai lottó vesztesei) azért nem barátkoznak mert ezzel a szelekciót segítik, a rossz gének továbböröklése esélyeinek minimálisra csökkentését. Ez pedig azáltal is megvalósul ha az illetőt szociálisan marginalizálják, ellehetetlenítik. Tehát maga a szociális státusza is annyira lesüllyed, hogy egy nő sem akarna vele utódot vállalni.

Mindez annyira letöri a motivációját és annyira depresszióssá teszi, hogy kedve sem lesz semmihez, letört lesz, lelkesedésnek nyoma sem, otthon vegetál vagy öngyilkos lesz."

ebben amúgy van valami. mint ahogy előttem is írták már, ritkán látok szép emberek háttérbe szorulni. ez szerintem is egyfajta szelekciót segít, hogy kb mindig a szerencsétlenebb külsejű emberek szenvednek pl szociális fóbiától, stb. szerintem sem véletlen ez.