Miért lett ennyire igénytelen, lusta és elhízott a magyarok többsége?

Ja mielőtt féltékenynek titulálnál engem is, férfi vagyok (93)

Csoda hogy van párod

Egyébként jó kérdés, és sajnos ez a magyar valóság. Én 48 éves nő vagyok, 164 centi magas, 57 kiló. Heti rendszerességgel sportolok, tizenéves korom óta. A párom büszke is rám, és a strandon meg is figyelnek, már már zavaró időnként, mintha földönkívüli lennék. 🤨

Fiatalabb koromban nagyon sokat tudtam enni, nem híztam egy dekát sem, ma már oda kell erre figyelnem,és igyekszem egészséges ételeket is enni. Szerintem is kis odafigyeléssel lehetne tartani a súlyt mindenkinek. Ez tudatos döntés részemről, és az élelmiszer ipar nem tud mindent letolni a torkomon.

A diétás résznél annyi a gond, hogy egyrészt nagyon nehéz megmondani, mi a jó diéta vagy étrend. Ezzel a mai napig orbitális vitákat lehet kirobbantani.

Másrészt bármilyen diétáról van szó, nem mindig egyszerű mindent követni. Az életmódváltásokat megnézve nagyon sokan térnek vissza az eredeti étrendjókhöz.

Gondolom ismerős a sztori, hogy valaki belekezd valami diétába, nagyon büszkén kiokosít mindenkit, hogy ők miért teszi rosszul, hogy nem így étkeznek, aztán pár hét múlva ugyanúgy eszik a régi kajákat.

Hogy miért?

1.

Nagyon sok plusz munkával jár. Annak idején én követtem egy napi 5 étkezéses diétát (napi ötször kisadag), pár hónapig bírtam, mert folyamatos rákészüléssel, főzőcskézéssel járt, ami nem fért bele a napirendembe amikor több más dolgom is volt.

2.

Az elvonás vagy az éhségérzet sem kellemes, a fogyókúránál ha ez a súly stagnálásával jár az sokszor vezet a diéta végéhez is.

Nekem egy ismerősöm pont azért nem tudott lefogyni, mert egyszer például belekezdett egy fogyókúrás étrend követésébe, lement pár kiló, aztán elkezdte kiegészítetni az étrendet. Aztán amikor valaki már folyamatosan kiegészíti a menüket és nem fogy tovább akor fel is adja.

Szóval az tény és való, hogy maga a diéta követése sokszor azért kudarc, mert az embernek nincs ideje és akaratereje, egyrészt rengeteg dolga is van egy embernek, van ai nagyon betáblázva él, másrészt nagyon sok inger éri mindenhonnan, munka, család, egyéb gondok.

Ezzel az autós résszel sajnos egyet kell, hogy értsek. Túrázás alatt meg tudok hülyülni, hogy az autók elöl ugrálok folyton el, mert ahova mehetnek, mennek be. Felérnek, készítenek 1-2 szelfit, elmennek. Ugyanúgy van egy út egy zöldebb területen, lehet autóval menni és mennek is, csomóan ott keringőznek a kocsival, mert 10-15 percet nem akarnak gyalogolni. Régebben ez azért nem annyira volt így.

Ott a lift is, amikor valai 1emelet erejéig használja a liftet.

Azt értem, hogy van aki idősebb, fáj a lába, műtötték, ez most nem ellenük szól.