Nyolc általánost végzetteknek honnan van bátorságuk megkérdőjelezni virológus professzorok véleményét?

#174: "Úgy vélem, jogom van kételkedni, utánaolvasni az állításaiknak, érdekellentéteknek, megnézni és értelmezni a statisztikákat, meghallgatni a hivatalos narratívának ellentmondó szakemberek véleményét, és a sokféle bejövő információ valamint a saját környezetemben tapasztaltak alapján formálni a saját véleményemet."

1. Sajnos a saját környezetünkben tapasztaltak semmilyen jelentőséggel nem bírnak statisztikai szempontból. Ezt érdemes is kihagyni a tájékozódásunk forrásai közül.

Egyrészt, a COVID-betegség lefolyása genetikai halmozódást mutat. Egyes családokban mindenkin súlyos lefolyással megy át, más családokban pedig a 80+-osok is átvészelik egyszerű náthás tünetekkel. Másrészt, ahhoz, hogy statisztikailag releváns következtetést tudj levonni (bármivel kapcsolatban), nagy mintára van szükség, ami az esetek többségében legalább 1000 embert jelent. Az, hogy a környezetedben 10 emberből 10-nél mondjuk enyhe lefolyású volt a COVID, abból semmilyen következtetést nem lehet levonni. Ehhez nagymintás tanulmányokat kell megnézni.

2. Ha a szakemberek 99%-a mond egy valamit és 1%-a mást, akkor melyiknek fogsz hinni? Azt ne felejtsétek el, hogy ezek a tudósok reggeltől estig ezzel foglalkoznak, és kb. 1000-szer nagyobb ismeretanyaggal és tapasztalattal rendelkeznek, mint ti. És az 1%-ba tartozókról sokszor kiderül, hogy már évek óta kiestek a szakmából, vagy eleve teljesen más a szakterületük, mint a virológia. Mint pl. Gődény, aki egy sima gyógyszerész. Egy részük pedig a saját vitaminos termékeit akarja eladni, ami eleve megkérdőjelezi hitelességüket. Én azoknak hiszek, akik jelenleg is napi 8-12 órában vírusokkal foglalkoznak, mint pl. Kemenesi Gábor vagy Jakab Ferenc.

És nem, annak nincs realitása, hogy tudósok 10 ezrei hazudjanak egy nagy összeesküvés keretében. Az emberi természet egyszerűen nem ilyen. Három ember képtelen összetartani viták nélkül, nemhogy 10 ezrek.

Még egy dolog. Sokan kérdezik, hogy ha az oltások a wuhani törzsre lettek kifejlesztve, akkor mégis hogy lennének jók az új delta meg omikron törzsekre is?

1. Egyrészt, valóban csökken a hatékonyságuk ezekre a variánsokra. Ideális lenne olyan oltás, ami ezekre van módosítva, csakhogy ezzel általában az a gond, hogy azok kifejlesztése + legyártása + beadása + hatás kialakulása több idő, mint amennyi idő alatt az aktuális járványhullám végigmegy az emberiségen. Tehát mire kész lenne egy ilyen módosított oltás, addigra már magától is véget érne a járvány.

2. A hatékonyság csökken, de ez nem azt jelenti, hogy 0-ra. Az antitestek egy része valóban nem lesz hatékony. A közvetlenül a wuhani oltás hatására termelődött antitestek közül kb. csak minden 10-edik fog tudni omikronos antigénhez kapcsolódni.

3. Nem csak a vírus képes mutálódni, hanem az antitestek is (pontosabban az azokat termelő B-sejtek). És a konvergens evolúció miatt hasonló irányban tudnak fejlődni, ami azt jelenti, hogy egy régi oltás hatására a B-sejtek olyan mutálódott antitesteket tudnak termelni, amelyek hatékonyak lehetnek a mutálódott vírustörzzsel szemben is.

Ha pl. ezzel nem vagy tisztában, akkor már eleve torz következtetéseket fogsz levonni pusztán józan paraszti ésszel. Ezért sem érdemes megfelelő szaktudás nélkül gondolkodni virológiai kérdéseken, vagy legalábbis nagyon alaposan érdemes utánaolvasni a megfelelő szakkönyvekben.