Nem fogadnánk örökbe tesó/sógor gyerekét?
Férjemmel 8. éve vagyunk házasok, 10+ éve együtt. Kis tini románcnak indult, végül felnőttünk egymás mellett, tényleg mondhatom jóban-rosszban.
Idő közben külön-külön kikristályosodott bennünk, hogy nem akarunk gyereket, így mikor kiderült, hogy a másik sem, tudtuk, hogy egymásnak rendelt az ég :)
Ugorjunk előre napjainkra, tesóm párja terhes, férjem nővérének 2 gyereke van, kicsik még, 2-5 évesek. Nem is tudom már milyen szörnyű hírek hatására valahogy előjött, hogy ha velük történne valami, ki vigyázna a gyerekekre, mik ennek a jogi lehetőségei stb. Aztán sógornőm valahogy kinyögte, ő arra gondolt, hogy mi nevelnénk a gyerekeket, ha velük valami ne adj isten történik, mint legközelebbi hozzátartozó (egyébként szülők is élnek még). Némi lesokkolódás után mondtuk, hogy kedves a gondolat, de ne is rendezkedjenek be rá esetleg ügyvéddel vagy bárhogy mert nem fogjuk vállalni, hiszen ha akarnánk 1-2(-sok) gyereket nevelni, csinálnánk magunknak. Valószínűleg ha lenne saját, hamarabb mondanám, hogy éppen “elfér”, de a 0-ról két közepesen idegen gyereket biztos nem. Esetleg 15-17 évesen, ha már csak pár évet kell kihúzni és elég értelmesek egy jó viszonyhoz es együttműködéshez, talán. Természetesen szörnyű balhé lett belőle, férjem is kap alaposan belőle, de én, mint nő főleg.
Tudom, elképzeltem, tesóm vagy sógornő gyereke megy állami gondozásba miközben megtehetnénk mondjuk, hogy neveljük, “csak” nem akarjuk, szörnyen hangzik, de nem lennénk rá képesek, egyikünk sem. Viszont most az egész család szörnyetegnek tart minket, anyuékhoz is valahogy visszajutott a sztori, ő is teljesen ki van rám (ő is csak rám, olyan érdekes ez)..
Tényleg sátán fattyai vagyunk érte?
válasza:Nem olvastam el a korábbi válaszokat - nyilván már virtuálisan meg lettél lincselve az ősanyák által, meg kaptál támogatás a gyermekmentesektől -, így csak annyit fűznék hozzá, hogy neked is meg a férjednek is csupa idióta rokona van.
A szülők élnek, egészségesek, vannak nagyszülők mindkét oldalról, erre egy kvázi lehetetlen, ELMÉLETI baromság miatt a torkotoknak ugranak??? Az emberi hülyeség határtalan...
A kérdésre válaszolva, nem, nem vagytok a sátán fattyai. Fiatal házaspár vagytok, akik közösen hoztak egy döntést, miszerint nem kívánnak gyereket vállalni, ebbe pedig senkinek nincs joga kettőtökön kívül beleszólni, sem kényszeríteni arra, hogy más gyerekét magatokhoz vegyétek.
válasza:Nem is a hozzászólások döbbenetesek, hanem a rájuk adott 70-80%.
Előre bocsátva, hogy nincs benne tapasztalatom, de az állami gondozásról olvasottakat, olyan az érzésem, mintha leragadtunk volna a 70-80-as években.?
válasza: válasza:53, mert sajnos az állami gondozottak ellátása le is ragadt ott.
Akinek szerencséje van, és lakásotthonba kerül, annak általában normális nevelőszülője van.
Covidban halt meg egy ismerős tavaly, nevelőszülő volt, Másnap elvitték a két gyereket, mert a férjnek nem volt tanfolyama. Látogatta őket, és zokogott minden alkalommal, mikor hazajött, hogy milyen körülmények közt vannak a gyerekek :(
válasza:Mi már közel 50 éves gyermektelen házaspár vagyunk. Ahogy ti is, mi is elzárkoztunk a gyermekvállástól. Soha nem akartunk gyereket, nem is lett. Mi éljük az életünket, ahogy a testvérek is. 3 testvérem van, férjemnek 2. Minden testvérnél van 1-2-3 gyerek. Ismerjük őket, magam módján szeretem is őket. Egyszer nálunk is volt ilyen téma, hogyha valakivel történik valami, mi lesz a gyerekekkel/ gyerekkel. Mindig volt olyan testvér aki mondta, hogy sosem megy intézetve, van helye a családban. Otthon a férjemmel mi is beszélgettünk erről. Mi nekünk se tapasztalatunk, és életfelfogásunk nincs a gyerekekről. De ha olyan tragédia lenne a családban, hogy a gyerek vagy gyerekek árván maradnának, mi sem hagynánk, hogy intézetbe menjenek. Hiszen a testvéreim vagy a férjem testvéreinek a gyerekei, családom tagjai. Persze ha bármelyik testvér vállalja a szülősséget, mi nem ellenkeznénk. De ha csak mi maradnánk, akkor 1 percig sem gondolkodnánk. Magunkhoz venném őket. Ha olyan családja van az embernek ahol van humor, szeretet, összertartás, segítség, akkor ott nincs olyan, hogy ne támogassuk, segítsünk a másiknak. Hálás vagyok, hogy nekem összetartó családom van.
48/N
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!