Nem fogadnánk örökbe tesó/sógor gyerekét?
Férjemmel 8. éve vagyunk házasok, 10+ éve együtt. Kis tini románcnak indult, végül felnőttünk egymás mellett, tényleg mondhatom jóban-rosszban.
Idő közben külön-külön kikristályosodott bennünk, hogy nem akarunk gyereket, így mikor kiderült, hogy a másik sem, tudtuk, hogy egymásnak rendelt az ég :)
Ugorjunk előre napjainkra, tesóm párja terhes, férjem nővérének 2 gyereke van, kicsik még, 2-5 évesek. Nem is tudom már milyen szörnyű hírek hatására valahogy előjött, hogy ha velük történne valami, ki vigyázna a gyerekekre, mik ennek a jogi lehetőségei stb. Aztán sógornőm valahogy kinyögte, ő arra gondolt, hogy mi nevelnénk a gyerekeket, ha velük valami ne adj isten történik, mint legközelebbi hozzátartozó (egyébként szülők is élnek még). Némi lesokkolódás után mondtuk, hogy kedves a gondolat, de ne is rendezkedjenek be rá esetleg ügyvéddel vagy bárhogy mert nem fogjuk vállalni, hiszen ha akarnánk 1-2(-sok) gyereket nevelni, csinálnánk magunknak. Valószínűleg ha lenne saját, hamarabb mondanám, hogy éppen “elfér”, de a 0-ról két közepesen idegen gyereket biztos nem. Esetleg 15-17 évesen, ha már csak pár évet kell kihúzni és elég értelmesek egy jó viszonyhoz es együttműködéshez, talán. Természetesen szörnyű balhé lett belőle, férjem is kap alaposan belőle, de én, mint nő főleg.
Tudom, elképzeltem, tesóm vagy sógornő gyereke megy állami gondozásba miközben megtehetnénk mondjuk, hogy neveljük, “csak” nem akarjuk, szörnyen hangzik, de nem lennénk rá képesek, egyikünk sem. Viszont most az egész család szörnyetegnek tart minket, anyuékhoz is valahogy visszajutott a sztori, ő is teljesen ki van rám (ő is csak rám, olyan érdekes ez)..
Tényleg sátán fattyai vagyunk érte?
Megértem hogy nem szeretnétek örökbefogadni a gyerekeket pláne hogy nem olyan jó a kapcsolatotok velük. Talán ha ez tényleg megtörténne másképp gondolnátok, de inkább ne tudjátok meg soha.
Szerintem az jó hogy őszintén meg mondtátok a véleményeteket, mint hogy a testvéred és sógoraid azt gondolják hogy rendben van minden és majd ti vigyáztok a gyerekekre ha nekik bajuk esik. Így legalább kereshetnek mást aki bevállalná.
A családod túlreagálják az egészet. Kérdezed meg azoktól akik komentálnak hogy miért nem válják ők a gyerekeket. Ha meg azt mondják hogy vállalnák, akkor mond nekik hogy akkor nincs minek ezen vitázni mert akkor el van intézve és hozzájuk mennek a gyerekek. Ha meg nem vállalnak őket mert valami kifogást találnák, csak mond nekik hogy akkor semmivel sem jobbak nálad.
A tesód meg a sógoraid ha már mind rátok bíznák a gyerekeket, abban az esetben ha nekik valami bajuk esik, akkor gyűjtenek pénzt erre? Mert egy gyerek azért nem olcsó fentartani.
Ne haragudj, de nem te írtad ezt a 69. kommentedben: Na ilyen a nem nevelt generáció, akik elhiszik hogy rajtuk kívül senki se számít.. Undorító. Olyan helyzetben vagyok, hogy szó szerint az életemért harcolok, de ilyen mocsok emberekről olvasva egyre kevésbé bánom ha a betegség győz, és megdöglök, Undorító mivé aljasultak az emberek. --> Tehát de de, nagyon is utaltál ilyenre, sőt, szó szerint ezt írtad.
Amúgy jah, szuverén jogod, csak magaddal szúrsz ki az egésszel. Amúgy a találkozások száma sem jelenti azt, hogy ténylegesen mély és tartalmas kapcsolatuk van, elég sok családban a találkozás csak kötelező pofavizit gyanánt történik meg.
96 - Egyetértek azzal, amit leírtál, annyival egészíteném ki, hogy egyébként az is k...amindegy, milyen a kapcsolat, hisz így sem - úgy sem kötelessége befogadni más gyerekeit.
NEM a kérdező vállal gyereket. Ha a rokonom tart attól, hogy pl. egy baleset esetén árvák maradnának a gyerekek és nincs, akire rá lehetne bízni őket, akkor nemes egyszerűséggel ne vállaljon gyereket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!