Tesóm anyagilag rajtam nyerészkedett! Jogosan esik rosszul?

Szerintem körülbelül azonos állásponton van mindenki, csak más-más érzelmet visz bele.

Jogilag semmi nem jár, mert nem írtatok szerződést. Az soha nem volt a te pénzed.

Erkölcsileg nagyon igazságtalanul jártak el veled szemben, és külön bosszantó, hogy most a tesód van jó fejnek beállítva. Szerintem ezzel magukat nyugtatják a szüleid, de amúgy tudják, hogy megszívattak. Duplán felháborító a dolog, mert igenis te voltál az, aki először kinézte a lakást, a nővéred a "de én menyasszony vagyok" adu ásszal előzött be, plusz jó manipulatívan beadta, hogy 3 napon belül kell fizetni (nyilván nem kellett). És amúgy tényleg külön rohadt dolog, hogy neked végig albérletben kellett laknod, amíg a tesódnak nem. Ha én a családtagod lennék, egy ekkora pofátlan igazságtalanságot én is tagadnék a végsőkig - nagyon sz*r lehet elismerni, hogy bizony, nagyon csúnyán kibarmoltam az egyik gyerekemmel a másik javára.

Viszont akkor is az van, hogy szigorúan véve neked nem "jár" semmi.

Ha a szülők igazságosak akarnának lenni, és kompenzálni szeretnék, hogy az egyik gyereküknek megígért egyenlő részt elvonták tőle és a másik gyereküknek duplán adtak, akkor most a kérdezőnek a 6,5 millió forinton felül még a 2013-as 6,5 millió forint és a 2019-es 6,5 millió forint vásárlóereje közötti különbség is járna.

Erkölcsileg ez lenne igazságos, és etikus.

A kérdezőnek szerintem leginkább az fáj, hogy itt keményen forintosítva lett, hogy bizony a szülei számára ő a fiatalabb fiúgyermekük semmit nem ér, a nővére meg minden pénzt megért, akár azon az áron is, hogy a kissebbnek szánt pénzt adták oda a nagyobbnak is.

Itt a bibi, ezt nem lehet szülői ignorálással meg nem történtté tenni, akkor sem, ha most már nincs pénzük a fiúgyermekre. Ezért kellett volna a szülőknek gondolkodni mielőtt hülyeséget csinálnak. Jó elrontották, hogy a két gyerekük az életben, a bajokban majd összetartson.

#87-nek pirospont!

Kérdező, nem követendő a gondolatmenetem, de én addig kérdezném a szüleimet, amíg meg nem törnek. Amíg bocsánatkérések közepette szánják bánják a dolgot, vagy akár üvöltve mondanák, hogy "Sajnáljuk, és szégyelljük, hogy kib...tunk az egyik gyerekkel a másik javára. Ezt akartad hallani?"

Én azon gondolkodtam, hogy hogyan lehetett volna ezt elkerülni. Nyilván akkor, ha a szülők nem ilyen manipulálhatóak. Ha tényleg a gyerekeiknek szánták külön-külön azt a pénzt, akkor, amikor a lány kérése befut, azt kellett volna mondaniuk, na, akkor most ezennel átruházzuk 6.5 milliót mind a kettőtöknek. Ezentúl az a ti pénzetek. Édes lányom, ha kell pénz kölcsön, kérlek, fordulj a testvéredhez. Ha megegyeznek és van kölcsönszerződés, most nincs ez. És meg lehetett volna úgy oldani, hogy a fiútesó odaadja a pénzt és kér egy kis halasztást a banknál meg az ingatlanosnál, a lány gyorsan befizeti a lakást, átíratja a lakást, és vesz fel egy 6.5 milliós jelzáloghitelt a lakásra, és azt odaadja a testvérének, aki ezzel ki tudja fizetni a saját önrészét. De ugyebár az történt, hogy csak ígéret volt a pénzre, nem ruházták át ténylegesen, így az ő pénzüknek számított végig. Ebből ami tanulság, hogy családban is csak akkor szabad ilyen ígéreteket elhinni, ha már megvalósultak.

Csak azt nem értem, hogy ha 1-2 éven belül oda akarták adni a fiuknak a 6.5 milliót, akkor miért nem adták oda? És akkor vajon úgy gondolták, hogy a lányuk meg 13 milliót kapott, és ez már így marad? Vagy ez most miért akkora dicsőség, hogy visszaadja a 6.5 milliót? Az sosem volt az övé. Vagy igen?? Vagy a lányuktól várták, hogy őnekik fogja a pénzt visszaadni?