Egyetemisták, ti mennyi pénzt kaptok a szüleitektől?

Igaz, hogy nem illik dicsekedni, de nem értem, hogy miért fáj mindenkinek, hogy a kérdező szülei olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy ennyire tudják támogatni. Mindenkinek ott a lehetőség, hogy tegyen érte. Én csak tudom, a szüleim egyszerű emberek. Anyám ápolónő volt, apám a mentőknél dolgozott. Két tisztességes szakma, megalázóan kevés fizetéssel. Most mindketten nyugdíjasok már. Van két testvérem. Sosem nélkülöztünk ugyan, de volt amire nemet kellett mondaniuk (ahogy nőttünk, egyre gyakrabban), illetve nyaranta legfeljebb a kórház balatoni nyaralójában nyaraltunk, de ott sem minden évben. Amikor bekerültem az egyetemre, tudtam, hogy a szüleimtől nem sok támogatásra számíthatok, mert ott volt a két testvérem is. A lehetőségeikhez képest persze támogattak, de ahhoz, hogy normálisan megéljek, dolgoznom kellett az iskola mellett. Sikerült egy nagyon jó helyet találnom. A munka mellett persze már csak a tanulásra maradt időm, szórakozni csak ritkán volt lehetőségem, ez miatt sokszor meg is szóltak. Ilyenkor hargudtam a szüleimre és azokat irigyeltem, akik beleszülettek a jóba. Persze önsajnálatra nem volt sok időm, mert hol az egyetemen, hol az irodában voltam. A suli - mérnöki kar - nagyon jól ment, nagyon jó ösztöndíjakat kaptam (köztársasági ösztöndíjra is jelöltek, azt csak azért nem kaptam meg, mert nem vettem részt aktívan az egyetem életében). A fizetésemmel együtt harmadéves koromra sikerült annyi pénzt összeraknomm, hogy tudtam venni egy akkor 4 éves Astrát. Apámék csak néztek, amikor azzal mentem haza. Ez az autó most 12 éves, most már ők használják. Az egyetem befejezése után még két évig használtam, utána nekik ajándékoztam. Nekik szükségük volt egy újabb kocsira, nekem meg annyira a szívemhez nőtt, hogy nem tudtam eladni annyiért, amennyit adtak volna érte.

Természetesen megértem a másik oldalt, mindenkit zavar, hogy sokan becsületesen végigdolgozzák az életüket, mégsem boldogulnak könnyedén, sőt sokszor máról holnapra élnek. Tudom, én is ebben nőttem fel. Én sem tartom ezt igazságosnak, de úgy gondolom, hogy ez nem a kérdező hibája.

"Igaz, hogy nem illik dicsekedni, de nem értem, hogy miért fáj mindenkinek, hogy a kérdező szülei olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy ennyire tudják támogatni"

Nem az fáj az embereknek, hogy a szülei szerencsés helyzetben vannak, hanem az hogy ő természetesnek, sőt átlagosnak veszi, hogy egy Magyarországon már jónak számító nettó fizetést csúsztatnak a zsebébe "csak úgy", és jön az álnaiv kérdéseivel. Provokátor.

az államilag támogatott képzést én szociális alapon adnám ki.

Otthon laksz, nem fizetsz tandíjat és még zseppénzt is kapsz...LOL és még azt mondják, az országnak sz...rul megy. Így könnyű..

jó hogy nem szenvedsz meg hasonlók, de lefogadom te is ilyen beképzelt diplomás leszel, aki ilyen előnnyel végzett és majd lenézed a többi embert...

Heti 10 ezer forint volt a zsebpénzem és a koli díja. Ezen felül mindig volt minimum 25 ezernyi ösztöndíjam. Mindent ebből kellett megoldanom és így is nagyon hálás voltam a szüleimnek.

Ők azt mondták, hogy ezzel tudnak nekem segíteni. Megtehetik, hogy eltartsanak, cserébe viszont spóroljak minél többet, mert az életben való "elindulásomat" nem fogják tudni nagyobb összeggel támogatni.

Ennek köszönhetően amikor kikerültem a nagyvilágba a szülői fészekből, volt kb. 1 millióm, ami jól jött albi kaucióra, némi bútorra és még maradt is.

Én éppen azt láttam, hogy nekem marha kényelmes életem van így. Mások majd megszakadtak, hogy kuli meló mellett tudják csinálni a sulit. Szóval azóta sem tudok elég hálás lenni a családomnak a támogatásért. Nagyon jó dolgod van, abszolút nem átlag!

Kérdező nem azzal van a baj, hogy gazdag családba születtél és a szüleid a saját pénzüket rád költik, hanem azzal, hogy te ezt nem is értekeled.

Én pl most havi 40ezerből gazdálkodom egyetem mellett, ez az ösztöndíjamból és a részmunkaidős (heti 2 alkalom) munkámból van, plusz még járok gyakorlatra önszorgalomból de ezért nem kapok egy forintot sem. A szüleimnél lakok, nem kell beadnom a közösbe semmit (max a kutyának néha én veszem a parazita elleni védelmet és az ízületerősítőt), anyum mindig főz ezért etelre sem kell költenem. A bérletemet, könyveket és hasonló kisebb kiadásokat eszembe nem jutna a szüleimmel fizettetni. Havonta tudok venni magamnak valamit (előző hónapban pl kabátot és nadrágot, most egy bakancsot vettem, mert már nem volt egy normális hordható darabom sem). Számomra a körmös luxusnak számít. 3 hetente 5-6ezer forint plusz az a 2-2,5 óra ami utazással együtt kell hozzá konkrétan kidobott idő és pénz. Fodrászhoz én is járok kb 4-5 havonta (bár legutóbb 1 éve voltam mert nincs időm ilyenekre). Szórakozni egyre ritkábban járok, de azt is ki lehet hozni 2ezer forintból simán.

Van egy olyan barátnőm aki igencsak jómódú csládból származik, gimis ballagásra lakást kapott. Ugyan úgy a szüleivel él, a lakást kiadják albérletbe, az innen származó pénzt félreteszi. Állami támogatott képzésen van egyetemen, elég jó eredményeket ér el, szabadidejében pedig olvasni/sportolni szokott és az alberletből befolyó pénzét költi ha épp kell valami. De nem bulizza el soha a pénzét, ha családi nyaralásra mennek akkor a saját részét ő fizeti, nem ül állandóan a szépségszalanban én nem vesz többszázezres ruhadarabokat magának (pedig megengedhetné magának). Neki eljutott a tudatáig, hogy mekkora szerencséje van és próbál minél többet felretenni a jövőre.

Egyébként kicsit nyisd ki a szemed és nézz körül az országban. Rengetegen élnek havi 80ezer forintból, van aki örül, hogy ha hónap végére van mit az asztalra tenni.

Azt pedig nem tudom, hogy képzelted, hogy valaki csak akkor vállajon gyereket, ha havi 200ezret tud neki adni. Bár nem tudom minek tanulsz, de gyanítom (szülői támogatás nélkül) ez kb 35 éves korodig neked sem menne (sőt valószínűleg utána sem).

Főleg, hogy 21! éves vagy, ilyenkor már nem annyira illik a szülők penzén élni, de még ezzel sem lenne baj, ha felfognád, hogy ez kiváltság nem pedig magától értetendő, sőt még kevésnek is érzed.

20L

Semmit. Az az enyém, amit megkeresek. Néha véres verejtékkel, van, hogy egy nap reggel 6-tól este 10-ig is akár. Te egy elkényeztetett kislány vagy.

21/F