Mivel győzhetném meg a szüleimet arról, hogy engedjék, hogy magántanuló lehessek?
Introvertált és kissé fura ember vagyok. Teljesen jól érzem magam akkor is, ha több napig csak pár emberrel találkozom, nem igénylek nagy társaságot. Persze, egy jó közösségben én is jól tudom érezni magam, csakhogy az osztályommal nem ez a helyzet. Van néhány barom, akik állandóan azzal foglalkoznak, hogy kibeszéljék és kiröhögjék a hozzám hasonló embereket, a többi osztálytársam pedig követi őket, mert hát "ők a menők!". Szenvedés számomra naponta iskolába járni, nagyon rosszul érzem magam ott, és nem a tanulás miatt. Úgy érzem, hogy ha magántanuló lennék, egyrészt akár hatékonyabban és többet is tudnék tanulni, másrészt nem szoronganék ennyit. Sajnos más értékelhető iskola nincs a közelben, ahova átmehetnék, és tanulmányi szempontból is megérni, meg a közösség is biztosan jobb lenne.
Hogyan győzhetném meg a szüleimet, hogy engedjék, hogy magántanuló legyek? Jól és könnyen tanulok, akár könyvből, tanárok nélkül is - amit lehet -, úgyhogy ezzel nem lenne gond. Arról még nem nagyon tudnak - lehet, hogy sejtik, de nem valószínű -, hogy mennyire utálok abba a közösségbe járni.
Nem tudok alkalmazkodni, alkalmatlan vagyok közösségi életre... Na, akkor mondjátok meg nekem, konkrétan(!), ne közhelyekkel, hogy hogy viselkedik egy közösségi életre alkalmas ember egy olyan társaságban, ahol a visszahúzódó, csendes embereket kevesebbnek tekintik, és jónak tartják a piszkálásukat? Kezdjem el én is piszkálni a többi csendes diákot? Akkor biztos befogadnának. Beszélgessek velük? De hiszen nincs közös témánk! A közösségi ember nem azt jelenti, hogy akármilyen közösségben jól elvan. Szerintem téged, aki olvasod ezt a választ, ha beraknának egy börtönbe, tele gyilkosokkal, akármilyen alkalmazkodóképes közösségi ember vagy, úgy kiközösítenének, megvernének, piszkálnának, hogy sírva könyörögnél, hogy engedjenek ki. Hiába állnál ki az igazadért, ha 10 kigyúrt bűnöző azt mondaná, hogy leszarom, és megverne.
Lenéző figura vagyok? Mikor és kit néztem le alaptalanul? Konkrét idézetet szeretnék látni.
"Őszintén szólva eszembe sem jutott, bár tény, hogy a pszichiáter jogosult gyógyszer felírására"
Őszintén, nekem meg először ez jutott eszembe.
"Ha ilyen szinten vagy, akkor válts iskolát. Ha normális a kapcsolatod a szüleiddel, ezt meg kell érteniük. A magántanulóvá válást viszont nem. Az egy teljesen más dolog."
Az iskolaváltás egy teljesen korrekt ötlet, megértem! Én azokon húztam fel magam, akik szerint ebben az osztályban kellene maradnom, csak hogy tanuljam meg, milyen is a szenvedés, miközben egy szóval se kérdeztem, hogy maradjak-e, vagy sem.
Az a baj hogy egyre tobb ilyen kis fogyatékos van Magyarországon
Lenne ötletem mit lehetne ezekkel kezdeni 😏
Nyilván nem a legjobb szót használta, de valami olyasmire utalhatott, hogy divat lett az utóbbi években kívülállónak lenni, magányosnak lenni, ezzel lázadni. Pl. az emósok: "minket senki sem szeret, a világ kitaszítottjai vagyunk, meg akarunk halni" és hasonlók.
Régebben nem volt ilyen sok fiatal, aki így élte meg az életet.
Régen még volt tekintélye a tanárnak, a szülőnek, és a tanár is igazi pedagógus volt, akinek nem az volt a célja, hogy túlélje a munkanapját, hanem tényleg az életre nevelt.
Régebben egy jó tanár igenis észrevette, ha valakit csúfolnak, szekálnak, és voltak módszerei, hogy a bunkókat móresre tanítsa. Ma már a tanárnak nincsenek jogai, csak a gyereknek, és ma már a szülő megy be és csap az asztalra.
Régebben ha a tanár rosszat mondott a gyerekről, a szülő hazament és jól elverte a gyereket. Ma ha a tanár mond valami rosszat a gyerekről, a szülő a tanárnak húz be egyet.
A gyerekeknek ma már mindent lehet, és ezt ki is használják.
Ezért is lett divat a gyengébb idegzetűek között, hogy eltávolodnak a többi kortársuktól, és szép lassan az egész világtól.
Szerintem valami ilyesmire gondolt az előző válaszadó.
"Régebben egy jó tanár igenis észrevette, ha valakit csúfolnak, szekálnak, és voltak módszerei, hogy a bunkókat móresre tanítsa."
Most viszont nem teszi. Viszont akkor mit tehet a kirekesztett diák?
"DE VAN! Értsd már meg, hogy nem baráti társaságokra kell ilyenkor gondolni! Hanem olyan kényszerből összeverbuválódott társaságokra, mint egy iskolai osztály, egy munkahelyi csoport. Ahol nem te döntöd el, hogy "ő jó barátom, vele tartani fogom nyáron a kapcsolatot"."
Nem, ez sem igaz. Létezik olyan osztály, ahol nem közösítenek ki senkit. Lehet, hogy kevésbé barátkoznak valakivel, de nem piszkálják, szívatják stb.
# 68:
"Megtanulsz alkalmazkodni. Akár egy másik suliban. De itt neten csak a vergődést és tehetetlenséget látom rajtad. Ha annyira okos vagy találd ki te, hogy kéne rendbe rakni magad.."
Ugyanilyen alapon, ha te ennyire okos vagy, akkor konkrétan meg tudod mondani, hogy hogyan kell alkalmazkodni. Sokadjára kérem már, hogy konkrétan írjátok le, hogy kell, de nem teszitek, csak hajtogatjátok, hogy alkalmazkodni, alkalmazkodni stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!