“Drogos” 17 éves vagyok, anyám túlreagálja vagy normális az ilyen reakció tőle?

Case!

A kerdezonek a világon semmi baja nincs. Nem depressziós, csak huyle tini, aki azt szeretné, hogy körülötte forogjon a világ. Ezt eddig nem sikerült neki elernie, így drogozni és inni kezdett, amivel megoldotta, hogy mindenki rá figyel. "Öngyi" akar lenni. A faxt akar "öngyi" lenni. Ha az akarna lenni, már rég megtette volna. Bakker, bor mint öngyilkossági eszköz? Ugyanmar.

23as, nem, nem a tiéd. A szüleidé. A tiéd az lesz amit te veszel magadnak.

És gondolj arra anyukádnak milyen rossz lehet azzal a tudattal élni hogy a meghalt gyereke lehet normális lett volna, vele boldogok lehettek volna, erre a megmaradt egy drogos, alkoholista, aki még egy középiskolát se tud értékelhető eredménnyel elvégezni.

"nem nem az én tulajdonom de én is benne élek. Szóval félig meddig az enyém is."

Ja. Tehát ha busszal utazol, a busz félig meddig q tiéd is, hiszen azzal utazol. Vagy az albérlet. Az uzletkozpont. Stb...🤦‍♀️

"13 nem nem az én tulajdonom de én is benne élek. Szóval félig meddig az enyém is."

Nem aranyom, nem a tiéd 😂 Simán kitehet onnan, amint bezöltöd a 18at. Semmi jogi akadálya. Amíg nincs a neved egy tulajdoni lapon, addig neked semmid nincs, pubikám.

Mi baja van az embereknek? A kérdező segítséget kért, nem pedig további leszólásokat...

Figyelj, remélem minél hamarabb jobban leszel, esetleg apukádat is megkérheted, hogy vigyen rehabra, hátha ő jobban reagál.

Nehéz ebben a korban jól kijönni a szülőkkel, főleg, ha súlyosabb problémák vannak. Nem, nem igazán volt helyénvaló anyukád reakciója, biztosan jobb lett volna mindkettőtöknek, ha leül veled, elmondja, hogy ha bármi van itt van neked és segíteni fog kijönni ebből az egészből...

De nem várhatunk el másoktól többet, mint amennyit mutatnak. Az egyetlen ember akin tudsz változtatni, az te magad vagy, és menni fog. Hidd el, sokkal több képesség van erre benned, mint hiszed, ezt biztosan tudom, mert majdnem minden egyes ember alábecsüli magát, és többre képes mint hinné.

Sajnos nem tudok konkrét tanácsot adni, mert nem ismerlek, csak tippelni tudok, hogy mik segíthetnek. Vannak barátaid? ha igen akkor mondjuk ülj le velük beszélgetni és kérj segítséget. Ha nincs kivel, akkor írj privátban.

Ha tudsz, vezess naplót, írj bele amikor bántani akarod magad vagy inni akarsz, és írd le olyankor miket érzel. Ez magadnak egy jó követési módszer arra, hogy mikor mitől lettél jobban/rosszabbul.

Még egy olyan dolog, ami segíthet, menj a természetbe, sétálj parkban/erdőben, akkor is, ha nincs kedved hozzá. Rendszeresen. Mondjuk mindig, amikor rosszabb a helyzet, vagy minden nap, a helyzetektől függetlenül. Komolyan mondom, a természetes környezet az baromi sokat tud hozzáadni a gyógyuláshoz! Lehet, hogy hülyeségnek hangzik, de igaz:)

Az antipszichotikumot, alkoholt, bármi más szert zárj el magadtól, hogy ne juss könnyen hozzá amikor padlón vagy, és mikor nem tudsz ellenállni, legyen időd lebeszélni magad róla mialatt meg akarnád szerezni, pl bezárt fiókból vagy bárhonnan ahová eltetted.

Próbálj minél kevesebbet egyedül lenni, hogy ezzel is vigyázz magadra, ne legyél olyanokkal, akik elhívnának piálni.

Sok szerencsét, nehéz lesz, de túl tudsz lenni rajta! Gondolj arra, hogy egy nap lesz saját családod, és ezekre csak rossz emlékként tekintesz vissza. Tedd meg a leendő gyerekeidért, értük szokj le, ha magadért nem tudsz.