Nem bírom tovább a honvágyat. Normális ez?

Normális. Mások vagyunk. Sokan elindulnak, kiköltöznek és mindenféle nehézség nélkül élik az életüket máshol, vagy minimális, átmeneti honvággyal. De normális az is, hogy hazavágysz. Az én munkám is külföldre hívna, szinte kötelező. Még rövid időszakra sem tudtam elmenni, pedig körbejártam a fél világot, és sok helyen lenne objektíve sokkal jobb és könnyebb a munkám és az életem is. Viszont nagyon erős családi kötelékek fűznek ide, nagyon ragaszkodom a megszokott környezetemhez, és már a gondolattól rosszul vagyok, hogy otthonnak nevezzek egy helyet, ahol még egy ízeset sem tudok káromkodni, hogy más is értse.

Adj időt magadnak, de ha szenvedsz, gyere haza a f.szba. Néha az kell, hogy költözz, hogy lásd a hogyan továbbot. Az is megeshet hogy ha hazaköltözöl, akkor fogod tudni hogy mit is kell csinálnod - pl visszaköltözni külföldre. van ilyen ismerős is, aki 12 év USA után hazajött honvágyból, végül négy év itthoni kínlódás után rájött, hogy visszavonhatatlanul amerikai lett, és hat éve újra az USA-ban él. Ő így boldog, és ez is teljesen rendben van.

Ne félj a szíved szerint dönteni. A hírekkel ellentétben itthon is szoktak az emberek mosolyogni és nem éhen halni.

Nem tudom, hogy milyen munka, de kapásból három ismerősömet tudom a szűkebb ismerősi körömben, akik külföldi cégnél dolgoznak itthonról, Magyarországról, home office-ban. Közülük ketten kint éltek külföldön, de a covid miatt hazajöttek és azóta home officeból dolgoznak. Sok cég nem állt vissza a személyes munkavégzésre. Illetve havonta-két havonta kimennek személyesen 3-4 napra. Egyikük Berlinbe, másikuk Madridba.

Ez is egy opció lehet.

Költözz haza, ilyen egyszerű.

Aztán majd rájössz, mennyivel egyszerűbb külföldön az élet, és a "család" csak egy kis része a dolognak, hogyha pl nem tudsz megélni sem a munkádból otthon.