Nem bírom tovább a honvágyat. Normális ez?
Figyelt kérdés
26 éves nő vagyok, 2,5 éve élek 1000 km-re a családomtól. 4 havonta haza tudok menni pár napra, de szó szerint erőszakkal kell rávegyem magam arra, hogy egy hazalátogatás után vissza jöjjek ide. Imádom a munkámat, nagyon jó barátaim és támogató közösségem van, iszonyú szerencsés vagyok, hogy ők mellettem vannak. Viszont nem rég hirtelen meghalt nagytatám, két hónappal később pedig a nagymamám és iszonyú fájdalmas, hogy életük utolsó szakaszában alig láthattam őket. Bűntudatom is van. Mostmár csak anyum maradt és ha belegondolok, hogy életem hátralevő részében évente összesen 3 hetet lehetek mellette fizikailag, kikészít. Nagyon szeretem a munkám, otthon nem lenne lehetőségem ebben a szakmában dolgozni. Ha maradok, akkor még távolabbra kell mennem 2 évre egy továbbképzés miatt, azalatt egyáltalán nem is lenne lehetőségem haza menni, max. egyszer. Én nem hiszem, hogy valaha is elmúlik a honvágy. Az nagyon felkavar, hogy nem lehetek anyum mellett, és ki tudja, hogy mennyi ideig lesz még köztünk. De otthon nem tudnék olyan munkát elképzelni, amit ilyen szívesen és önátadással tudnék végezni. És ez most akkora feszültséget generál bennem, hogy nem tudok normálisan működni a hétköznapokban. Egyszerűen nem tudom mi lenne a helyes, mit tegyek, kit/mit tartsak szem előtt a döntésben. Ha a munkámat választom a családom helyett, önzőnek érzem magam, hogy elhagyom őket a saját jólétemért. Hogy itt hagyom a munkám és haza megyek, akkor fogalmam sincs, mihez kezdenék magammal. De nem akarok egy nap arra ébredni, hogy eltelt az élet és nem voltam a családom mellett. És úgysem akarok ébredni, hogy elszalasztottam a jó lehetőségeimet, mert ilyen gyenge és ragaszkodó típus vagyok.2023. dec. 14. 16:31
31/95 anonim válasza:
Ha 2,5 év alatt sem tudtál megbékélni a sorsoddal, akkor összességében mégsem vagy jó helyen.
Ha kinn valóban olyan jól boldogulsz, akkor itthon is fel tudnád találni magad. De tervek kellenek.
32/95 anonim válasza:
Nagyon átérzem a helyzeted. Ebben az elfajzott kapitalista világban elfelejtjük az igazán fontos dolgokat. Nem minden a pénz és a munka. Inkább élnék szerényebben és boldogan, mint honvággyal és bűntudattal megkeseredett szívvel.
33/95 anonim válasza:
Pár év múlva majd hazaköltözöl ha gondolod addi tarts ki.
34/95 anonim válasza:
A honvágy borzasztó es sose múlik el es időnként mindig erzi az ember h nem az ő helyén nem az övéi közt van hanem idegenek közt. Meg 20 év utan is. Főleg olyan országban ahol az emberek alapvetően nagyon zárkózottak mint Németország, Svédország stb
En is azt remelem h sikerul hazamenjek innen élve es nem itt fogok vegul elrohadni.
35/95 anonim válasza:
Szerintem aki nyugati bérért, külföldi környezetben (esetleg külföldiek közt) akar dolgozni, de meg akarja úszni a honvágyat, az itthon helyezkedjen el egy multinál. Nem kell ezt túl bonyolítani külföldre költözéssel, távol a családtól.
36/95 anonim válasza:
Nem mindenki munka miatt maradt kinnt hanem van aki ott szült es utana mar volt ferj nem engedi el a gyerekkel a nőt haza, es évekig tartó pereskedések végül mar gyerek se akar maradni es voila az ember helyhez van kötve a gyerek 18 éves koráig vagy meg többet
37/95 anonim válasza:
Vegul a gyerek se akar menni akartam mondani elnezest
38/95 anonim válasza:
A honvágy egy normális emberi érzelem, viszont én a te helyedben biztosan elgondolkoznék, hogy nekem való-e a külföldi élet. Teljes mértékben megértem az álláspontodat, mert vagy így, vagy úgy, de valami áldozatot biztosan kell hoznod. Nem lehetne megoldani hogy gyakrabban/ több időre látogass haza?
39/95 anonim válasza:
Gyakori hazalátogatas nem megoldás mert csak még rosszabb érzés visszamenni.
40/95 anonim válasza:
Megértem. Én kényszerűségből, a háború miatt hagytam el Kárpátalját és jöttem Budapestre. Az első fél év volt nagyon nehéz, hiába az, hogy egy csapásra 9x annyit (!) kerestem, mint otthon. Viszont nekem bonyolít még egy sort rajta, hogy magyar vagyok és hát gyakorlatilag most vagyok az anyaországban. Ha véget érne a háború, fogalmam sincs mitévő lennék, mert az első félévben egyértelmű volt, hogy hazamennék, de már kétfelé húz a szívem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!