Köteles vagyok eltartani a feleségem 20 éves fiát?

xD

Várjál MÉÉÉÉÉG 6 évet hát ha beérik és úgy lesz vele is mint a minőségi borral, azaz, hogy beérik, ha már volt 6 éved akkor legyen még 6 éved fatökűkém, már csak kínomban írok neked ilyen szuper titkos életvezetési tanácsokat.

Három részletet emelnék ki tőled, kérdező:

"Én mondtam az anyjanak h autista vagy vmi fogyatékossága van, de hat az ő fiacskája nem beteg csak "egyedi"

"Mivel nincs diagnosztizálva semmivel (es nem is lesz, mert az anyja szerint semmi baja)"

"Anyam 40 evig volt vedono, szerinte is autista. Csak furcsa h se oviba, se suliba, sehol, senki nem vett eszre rajta semmit."

Ezeket te írtad, kérdező. Szerinted akkor ki az igazi felelős a történetben? A fiú, akinek 20 év alatt nem vették észre felnőtt emberek, hogy problémája van, vagy az anyja, aki nem hajlandó tudomást venni arról, hogy de, a fiának nyilvánvalóan baja van, aminek réges-régen utána kellett volna már járni.

A fiú sok évet vesztett azzal, hogy nem lett fejlesztve, hanem mindenki a környezetében úgy tett, mintha minden oké lenne.

Erről komolyan ő tehet? Egy gyaníthatóan komoly spektrumzavarral küzdő embernek kellett volna önmagát diagnosztizálni, és fejlesztésekre menni?

Most már csak úgy vinni sem lehet olyan egyszerűen, ahogy kisgyerekként, de még akár 14 évesen is lehetett volna, mikor te beleléptél az anyja életébe.

Az az undorító, hogy te mégis őt veted meg, aki pusztán az anyja meg egy rakás pedagógus nemtörődömségének az áldozata.

Az anyját meg nem hagyod el, mert "szereted". Akit szeretsz, az egy olyan nő, aki a leginkább tehet arról, hogy a fia idáig jutott.

Sosem derül ki, mennyivel jobb helyzetben lehetne, ha kicsi korától megkapja a szükséges fejlesztést.

Nem is biztos, hogy autista, csak feltételezve van. A leírtak alapján az van, hogy van egy gyerek ("gyerek"), akinek lelépett az apja, az anyja gondolom sose dolgozott jól fizető helyen, tehát eleve egy nehéz kezdet. Anyuka lehet soha nem foglalkozott vele, hogy kialakuljon egy rendes szociális képesség a fiánál. Nem jártak el sehova, a gyereknek nem voltak valszeg még kiskorában sem játszótársai, barátai. Nem csoda, hogy semmi kedve kimozdulni. Ha már kicsi korában is ilyen volt, nem csoda, ha semmi nem változott. Anyukának kellett volna azzal foglalkozni, hogy szabadidejében ne csak a gép előtt görnyedjen. Ez a "nincs baja, csak egyedi" szöveg meg egyenesen gáz. Hárít, tagad. Az egyedi nem ezt jelenti. Kockuljon a gép előtt, nem vészes, én is szoktam, viszont már nem egy 10 éves kisgyerek, akinek nyári szünet van. Anyukának szépen, határozottan meg kell mondani, hogy noszogassa meg a fiát, mert eddig nem tette, és az az eredménye, hogy semmi életrevaló motivációja nincs, napi 2x látjátok amikor kijön a szobából mert éhes vagy mosdóba megy. Menjen el dolgozni, keressen pénzt, esetleg össze is barátkozik valakivel.

Haragudni itt a feleségedre haragudj, kérdező. Az, hogy a fia ilyen lett, az az ő munkája gyümölcse ám.