20 éves főállásban dolgozó lány vagyok. Illene haza adnom?

Egyetértek 1-essel. Teljesen korrektül kiveszed a részed a költségekből.

Én a szüleid helyében, ennyit se hagynék, hanem mondanám, hogy tedd félre azt a pénzt.

Szerintem édesanyád azt szeretné ha saját magadtól, önszántadból adnál pénzt anélkül, hogy ő kérje. A mai világban az már dicséretes dolog, hogy 20 évesen dolgozol és próbálsz önfenntartó lenni (az már más probléma, hogy a társadalom ezt telibeszarja és tisztességes munkából alig tudsz megélni vagy félre tenni, de ebbe nem megyek bele, mert ezt nem itt fogjuk megoldani).

Nehéz helyzet, ezért nem akarok nagy megmondó ember lenni, de előbb vagy utóbb szerintem vagy el kell költözz, vagy többet kell tegyél a közösbe.

Az az érzésem, hogy anyukád visszautasította, majd azt várta, hogy te győzködd és akarj beleadni a rezsibe. Így nem ő kéri, hanem te ajánlod fel. A kérdésre adott nemleges válasza után viszont pofátlanság megsértődni, hogy gyűjtöttél és fel is használod az összeget.

Én anyaként egy forintot sem fogadnék el a gyerekeimtől, amíg az otthonukban velünk laknak. Ha erősködnének, akkor sem lenne képem felélni a keresetüket. Ha megszorulnánk, az más helyzet, de alapjáraton azt mondom, hadd gyűjtsön a fiatal.

Neked azt tanácsolnám, hogy fizess bele, vagy keress más lakhatást, ha továbbra is hallgatólagosan számon tartja, hogy mennyivel tartozol neki azért, mert használni mered a gyerekszobád fűtését és lámpáját.

Az nem volt szép anyukádtó amit mondott, függ milyen stílusban. Megbeszéltéttek nem kell hazaadnod semmit, utólag nem korrekt ezt mondania.

Saját véleményem, rendben van így. Így állapodtatok meg. Más véleményével ne törödj, nincs is köze hozzá. Ez csak rátok tartozik.

A fűtés egy fillérrel sem több, ha te is ott vagy, az áram se sokkal - a lámpa, tv, hűtő, stb. megy akkor is, ha te nem vagy ott, a víz/csatorna több igazából plusz egy főnél. Viszont te nem csak magadra veszel ételt, wc papírt, stb. Így szerintem ezzel egálban vagytok.

Ami anyukád kiakadása mögött lehet, ahhoz neked nem sok közöd van, de te is tapasztalhattad: mindennek pokolian megy fel az ára, így az a pénz, ami eddig elég volt, most már kevés a megélhetésre. Ezért kattoghat olyanokon, mint az autó vásárlása.

Szerintem üljetek le és nyugodt körülmények között beszéljétek meg, pontosan mi a helyzet. Ez volna a legtisztább.

"megkérdeztem anyát, hogy mennyit adjak haza. Akkor azt válaszolta, semmit. Aztán ... a fejemhez vágta, hogy nélküle nem vehettem volna meg, mert itthon lakok.

...

Továbbra sem várják el itthon, hogy beadják a közösbe... A véleményetekre vagyok kíváncsi, ugyanis ha valaki megtudja, hogy nem adok haza, akkor máris a nyakamnak ugrik."

Most akkor elvárják vagy nem?

Ha elvárják, adjál haza. Hogy mennyit azt dumáljátok át közösen ti, akik együtt laktok, és állapodjatok meg benne.

Ha nem várják el és úgy ítéled meg, hogy nem is tudnál, akkor ne adjál.

Mi az, hogy ha valaki megtudja? Kinek mi köze hozzá a családodon kívül? Senkinek semmi! Nem is kell senkinek az orrára kötnöd.

"A fizetésem nagy része eltűnik, pedig hónapok óta nem voltam "pluszt" csak magamra vásárolni."

Ezt nem biztos, hogy értem...

"Gyakorlatilag ott tartok, hogyha még haza is adnék egy fix összeget...olyan lenne fizetésileg, mintha itthon se laknék."

Ezt se biztos...