Elmondjam itthon, hogy a barátnőm apja kb. kikezdett velem? Vagy esetleg neki?

Nem hazudok és nem is gondolok bele egy szimpla kedves gesztusba többet. "Úgy" nem történt semmi szerencsére, de így is nagyon kellemetlenül érzem magam, kb ilyen mocskosnak vagy bűnösnek, pedig nem csináltam semmit, nem kezdeményeztem, tényleg semmit nem tettem.

A legjobb barátnőmnek az apja, a szeme előtt nőttem fel szinte. Óvodás korunk óta a legjobb barátnők vagyunk, nem tudom, mit csináljak. Vannak más barátnőink, barátaink is, de azok inkább csak haverok. Ő az, akivel megbeszélek mindent, aki tudja a titkaimat és ez fordítva is így van. Most írjam le neki, hogy amúgy az apád fogdosott? El sem tudom képzelni a reakcióját.

Azon is gondolkoztam, hogy a szüleimnek mondom el, de őket ismerve biztos nem hagynák szó nélkül... Nem tudom, mi a jó döntés vagy hogy egyáltalán érdemes-e beszélnem erről az egészről.

Felkavart nagyon ez, pedig olyasmi nem történt. Egyszerűen már a tudat is, hogy ő ezt meglépte, meg hogy úgy gondol rám.