Ki a hibás akkor, ha egy 20 éves lány egy bundáskenyeret sem tud elkészíteni?

Az, aki ilyen hülye kérdést feltesz. Ha a kérdező a lánytól várja a kaját, akkor ne legyen béna, emelkedjen meg, és csináljon magának bundáskenyeret. Feltételezem van keze, és nem teljesen debil, úgyhogy menni fog.

Ha a kérdezőnek konkrét érintettség nélkül szúrja a szemét, hogy egy 20 éves lány nem tud bundáskenyeret sem csinálni (mert nincs keze, vagy teljesen debil), mit érdekli? Üljön vissza és nyugodjon meg, ez a lány gondja, nem az övé.

Szerintem senki. Engem sem tanított senki főzni (sem egyéb házimunkára, nálunk “a gyerekek” egyáltalán nem voltak bevonva ezekbe), nem volt közös családi főzés, nem kellett segíteni stb. és engem sem érdekelt sokáig. 22-23 éves korom körül kezdtem el érdeklődni a dolog iránt, több receptet kipróbálni (internetről) stb., de előtte sosem készítettem semmit. Mindig megkaptam, hogy milyen életképtelen leszek… egyáltalán nem okozott gondot semmi ilyesmi, mindent megtanultam amire szükségem volt. Most is csak azokat az ételeket tudom elkészíteni, amiket magam is szeretek és ez nekem elég is. Szóval van több “alap” étel, aminek azt sem tudnám hogyan álljak neki, mert nem szeretem és ezért nem készítettem soha. Vagy vannak olyan dolgok is, amiket szeretek, de nem szívesen készítem el (pl. a nyers csirkehústól rosszul vagyok, nem bírom sem a kinézetét, szagàt, állagát) és emiatt csak nagyon ritkán szoktam. Sok minden persze nem sikerült elsőre, de rájöttem mit hogyan kell, nekem hogyan a legkönnyebb, hogyan ízlik stb.

Úgyhogy szerintem ezen felesleges rugózni. Nem mindenkit érdekelnek a konyhai dolgok, nem mindenkinek kell főzni (pl. más főz a családban vagy rendel) és, ha mégis úgy adódik, hogy valami miatt muszáj főzni akkor szerintem mindenki meg tudja oldani receptek alapján. Például én sem csináltam még bundáskenyeret soha, de nem hiszem, hogy gondot okozna. Túl van lihegve ez a téma.