Elmondjam legalább az anyámnak a titkomat? Vagy a kiborulás garantált egy ilyen helyzettel kapcsolatban?

Mire mennél vele, hogy elmondanád? Gondold át. Lehet, hogy jó érzés kiadni a titkaidat, de kíváncsi vagy-e anyukád véleményére? Ha azt mondja, hogy "kislányom, ne csináld ezt", akkor szó nélkül felhagysz ezzel az életmóddal? Ha nem, akkor csak feleslegesen mondasz el valamit nek olyat, ami biztos, hogy rosszul fogja érinteni, és kezdeni sem tud vele bármit.

Viszont az, hogy ennyire kikívánkozik belőled ez, nekem azt jelzi, hogy valamivel mégiscsak elégedetlen vagy ennek kapcsán, hogy el akarod kvázi panaszolni anyukádnak.

Jobban szembe kéne nézned a miértekkel.

Ha te úgy gondolod, hogy neked ebben a "kapcsolatban" több a haszon, mint a veszteség, és egyelőre nem akarsz rajta változtatni, akkor ne bántsd feleslegesen anyádat ezzel.

Szerintem ne mond el.

Őszintén még így ismeretlenül is rossz volt olvasni. Kár szépíteni a dolgokat. Valakivel anyagi szolgáltatásokért cserébe dugsz. Gondolom sejted, hogy ez a minek a szótári definíciója.

Én eskü nem értem az ilyen embereket. Az ilyen is rosszul áll anyagilag, jó lenne valami könnyű pénz kereset. Lett is volna egy szimpi, szexi nőci akivel bele is mehettem volna ilyenbe. De szerintem én többet érek.

Ha vissza tekintek a múltamra nem akarok ilyen foltokat.

Azt szeretném, hogy a majdani gyerekem előtt ne legyen semmi olyan, ami miatt szégyenkezni keljen. Ott van pl Sáfrány Emese is. Bárkinek meg van említve nem a légtornász karrier ugrik be. A gyerekek meg érzékenyebbek is. Most mikor ebbe a mai világban, minden ott van a neten, talán nem fogják szegény gyerekét is piszkálni azzal, hogy nézd az anyucid milyen ügyesen bánik a szájával...

Na mindegy. Tényleg sajnálom, hogy itt tart a világ, hogy ennyi erkölcs sincs már senkiben.

Mint mondtam ismeretlenül is rossz az ilyet hallani. Akkor mit gondolna édesanyád, aki tudomása szerint, nem egy ilyen lányt nevelt....

Hát pontosan ez az a titok, aminek a terhét neked kell viselned. És nem csak most, hanem egész életedben. Mert ez nem fog eltűnni. Olyan, mint a szerettünk halála. Olykor lecsendesül, de életünk végéig kísért.

Amikor az önbecsülésünk tapossuk sárba, akkor annak komoly ára van.

Magyarán tudod mi vagy.

Anyukád elszomorodna hogy nem ennek nevelt ,miért nem vetted fel diákhitelt ha annyira kellet pénz.

Miért nem utasítodtad el a pasit meg barátnődet is .

Ezt nem fogod tudni megbeszélni édesanyáddal, kétségbe lesz esve, esetleg sírva megosztja másokkal is (nem feltétlenül rosszindulatból), akik majd aktívan emlékeztetnek rá bármikor.

Az "elmondtam és megkönnyebbültem" nem lesz arányban azzal, ami azután fog következni.

Egyébként az illető férfi tudja (gondolom) hogy ideiglenesen vagy vele, anyagi támogatás fejében...