Mi van, ha a gyereked azt állítja, hogy nem ízlik neki az ebéd, amit főztél vagy rendeltél?

"70es jaa így már mindent értek. Majd gyere vissza ha lesz gyereked és ezáltal tapasztalatod a témában. Úgy könnyű osztani azt észt ha nem tudod miről van szó."

Én vagyok a 70-es

Csakhogy én a másik oldal szemszögéből nézem a történetet. Nem a szülőéből hanem a gyerekéből.

Az én unoka testvérem mikor náluk voltam nyaralni ha éjfélkor azt mondta az anyjának hogy neki palacsinta kell akkor az anyja éjfélkor csinált neki palacsintát. Ő olyan 19 éves lehetett én meg vagy 14.

És nem esett le az anyjának a gyűrű az újjáról.

Örült neki hogy a gyerek eszik (az unoka testvérem). Mert roppant rosz étvágya volt. Volt hogy egész nap csak egy fél vajas kenyeret evet.

Ha erre gondolsz:

"Ha lenne gyerekem és a gyerekemnek nem ízlene az ebéd amit készítettem, akkor megcsikizném először aztán megbeszélném vele, hogy most legyen olyan cuki és egye meg az egészsége miatt is, és legközelebb főzzünk együtt, készítsünk egy mit ennék ma ebéd tervet, aztán szépen ezek alapján a közvélemény kutatás után összeállítanám a heti menüt figyelve arra, hogy egyensúlyban legyen a fehérje, szénhidrát és zsír, mármint hogy kiegyensúlyozott menü legyen és mindenki szájíze szerint, mert ugye az a legjobb ebéd, ami mindenkinek ízlik mottóval."

Én pl azért adtam rá nem hasznosat, mert egy egyszerű kérdést túl bonyolít. Illetve el bagatellizálja (jelentégtelíti) a valódi problémát azzal hogy csikizéssel elvonnja a figyelmet erről a valódi és igen mélyreható probléma halmazról.

Bocsi ha kicsit nyakatekeren fogalmaztam de én ezért pontoztam le. A többiek nem tudom miért

Gyerek koromban én is rohadt válogatós voltam, de a kollégium megváltoztatta

a gasztronómiai nézetemet. Ha turkáltam az ételben, vagy nem ízlett, bizony

éhenmaradtam, és nem volt aki kedvemre főzőcskézzen. Ha az emberfia éhenmarad, hamarosan elgondokzik, megéri éhezni? Számtalan étel amit annó

elutasítottam, mamár a kedvencem. Csak ehez fel kellett nőnöm.

Nem minden rántotthús, meg pizza, meg rósejbni.

Ha valamit nem akar megenni, még nem a világvége, de nem szabad erőltetni.

Kis furfangokkal, hidd el megeszi. A firnyákos alapanyagokat el lehet

rejteni adalékként pépesítve, húsokat, zőldségféléket, bármit, először

apránként adagolva, és lassan fokozva, ráébred, hogy ezek ehtők és finom.

Turmixolt zöldég, köretként jól elkészítve, biztos siker, mivel alkotó

részei nem azonosíthatók, tuti megeszi a répát, ha utálja, mert nem látja.

Ha a húst nem eszi, apránként pépesítve észresemveszi az ételben.

Idővel megszereti mindet, csak adj neki dőt, és ha felnő, nem

lessz válogatós, mert rájön ha magáról kell gondoskodnia, éhes lessz,

és megtanul takarkoskodni, nem fog válogatni.

Meglepődtem a válaszokon :D Mikorra meg felnőnek meg majd megy a nyavajgás hogy a gyerek nem eszik semmi zöldséget, hogy lehet így élni... :D

Azért fogják a kicsit is nem tetszőre azt mondani, hogy nem kérik, mert tudják, hogy kínáltok nekik másik opciót...