Jogosan bánt, hogy a szobámat megkapja a féltesóm?
A szüleim elváltak 5 éve, én anyuval élek, de minden 2. hétvégét apunál töltöm. Péntek, szombat, vasárnap.
Apunál a régi szobámban szoktam aludni, meg lenni, mert amíg ott éltünk családként, az volt a szobám. Közel 12 évig. Megszokás.
Apu és az új felesége július végére várjak az öcsémet. Most rendezik át az én szobámat babaszobának. Mert az van a háló mellett. És ez rohadtul fáj. Nem akarom mondani apunak, de az az én szobám, sok emlékem van onnan. És igen, cserébe az eddigi vendégszobát berendezik nekem új, “felnőttes” bútorokkal apám szavaival élve, de én a régi szobámat is szerettem. Mindössze azért döntöttek így, mert a vendégszoba a ház másik felében van. Az sincs olyan messze, csak a konhya és nappali másik felében. Ha már egyszer éjszaka fel kell kelni a babához, akkor nem mindegy, hogy 10 méterrel többet sétlnak? Tudom, bunkón hangzik. Valamiért logikusabbnak érzem ha az eddig üres szobát (mert sosem aludtak nálunk (vagyis már náluk) vendégek) rendeznék be az öcsémnek. Akkor az én "új szobámra" se kéne költeni.
17/lány
Hát azt bebkutad, hogy kényszerből :D anyámmal gimnázium óta egy pár voltak, biztos, hogy átgondolt házasság volt, JOBBAN mint ez. Így továbbra sincs biztosítva a szűre. Semmi sem állandó.
Az öcsémre mikor írtam, hogy féreg? oda miért nem adsz meg h.sz. számot? Ja! mert nem írtam...hazug!
Igen, minden második hétévégn otthon vagyok nála, mert szereti ha megyek hozzá :))
Hidd el, tudja milyen vagy, csak a gyereke vagy, ezért nem lép. Még.
Azt állítod nem vagy pszichésen beteg, namármost fullra megjátszani magukat csak azok tudják, aki ép elméjű csak gonosz, az hibázik. Így, ha apud nem teljesen idióta, akkor pontosan tudja milyen vagy. Eddig eltűrte. De a kicsi miatt nem fogja. Vegyél vissza, mert koppanni fogsz.
A férjem 16éves fia is koppant és én nem kellettem hozzá, még én csitítottam a férjem, de elege lett, megunta a játszmáit és azt a 'kihanemén' viselkedést amit te is itt előadsz. Ez megy egy darabig, de nem a végtelenségig. És mielőtt hozzámvágod, a válásuk után jóval ismertem meg a férjem.
A te férjed nem az én apám. Lehet, hgy kettő teljesen különböző természetű/értékrendű ember.
Különben teljesen együtt tudok érezni a fiával ha játszmázott ellened. Teljesen lrthető ha valamiért nem leszel szimpatikus. Nem kutya kötelessége azért elfogadni téged, mert dugsz az apjával. Nem ő kérte.
Különben apám tudja, milyen vagyok és már hiába van majdnem ott a gyerek, ugyanúgy vár és akar velem időt tölteni. Ő sem várhatja el, hogy szueretni fogom a feleségét. Nem is várja el. Kész. Csak nehogy majd az öcsike koppanjon, mikor a szemét anyja ellenem uszítja majd és egy undok kis görcsöt nevel belőle, ahelyett, hogy megmaradna, aranyos, rendes gyereknek.
Tévedsz, szeretni nem kötelezö ez igaz, de elfogadni az apa döntését, hogy kivel akar élni már kutya kötelesség.
Egyre lejjebb süllyedsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!