Jogosan bánt, hogy a szobámat megkapja a féltesóm?
A szüleim elváltak 5 éve, én anyuval élek, de minden 2. hétvégét apunál töltöm. Péntek, szombat, vasárnap.
Apunál a régi szobámban szoktam aludni, meg lenni, mert amíg ott éltünk családként, az volt a szobám. Közel 12 évig. Megszokás.
Apu és az új felesége július végére várjak az öcsémet. Most rendezik át az én szobámat babaszobának. Mert az van a háló mellett. És ez rohadtul fáj. Nem akarom mondani apunak, de az az én szobám, sok emlékem van onnan. És igen, cserébe az eddigi vendégszobát berendezik nekem új, “felnőttes” bútorokkal apám szavaival élve, de én a régi szobámat is szerettem. Mindössze azért döntöttek így, mert a vendégszoba a ház másik felében van. Az sincs olyan messze, csak a konhya és nappali másik felében. Ha már egyszer éjszaka fel kell kelni a babához, akkor nem mindegy, hogy 10 méterrel többet sétlnak? Tudom, bunkón hangzik. Valamiért logikusabbnak érzem ha az eddig üres szobát (mert sosem aludtak nálunk (vagyis már náluk) vendégek) rendeznék be az öcsémnek. Akkor az én "új szobámra" se kéne költeni.
17/lány
Nem foglak leb*szni, megteszi majd úgyis helyettem a többi kommentelő, megpróbálom elfogadni, hogy te most egy érzékeny tini vagy, de: nem bánt jogosan a dolog.
Nem kell ennyire ragaszkodni egy szobához. Az csak egy szoba, tárgyak tömkelege, semmi más. Ha neked születne gyereked, te sem tennéd a ház végébe, mert féltenéd, egyértelműen a magatok mellett lévő szobába raknád. Ez a logikus.
Szerintem apádéknak eszébe sem jutott, hogy neked ez rosszul esik, mert egy felnőtt ember nem ragaszkodik ilyen szinten helyiségekhez.. M
Jogosan bánt, de ők is jogosan rendezik be a babának a másik szobát. Nagyon nem mindegy, hogy mennyit botorkálnak félálomban, ilyenkor megmozdulni is szinte fáj.
Esetleg mondd el apukádnak, hogy rosszul esik neked, hátha kompromisszumot tudtok kötni.
Nem mondom el, nem akarom, hogy rosszul érezné magát emiatt. Mert szeret engem és kárpótolni akar új szobával.
Amúgy a sírás hallása tök relatív. Apuéknál elég vastag falak vannak. És vettek olyan szerkentyűt, nevét nem tudom, ne kérdezzétek, amivel lehet hallani a babát, mindegy is hány szobára van tőled.
Hát engem nem bántana...
Érthető, hogy közel kell legyen a baba.
Viszont rólam konkrétan lemondott anyám amikor összejött az új párjával, akinek volt 2 velem egyidős gyereke...
Én mehettem apám szüleihez élni, mert apám meg egy baleset miatt eleve az Ő gondnokságuk alá került még pár évvel azelőtt.
És ekkor 9-10 éves voltam.
Anyám párjának a fia 11 a lánya meg 9.
És vérségileg anyámnak semmi köze nem volt azokhoz...
Most 23 éves vagyok, mondjuk a fiú az nem is tartja velük a kapcsolatot egyáltalán mert valamiért nagyon utálja az apját (ahogy én is).
Szóval nem jártál Te olyan rosszul kérdező... Örülj, hogy nem ilyesmit kellett átélned.
Persze nem relativizálni szeretném a problémád, de úgy gondoltam hogy ez segíthet is akár neked, ha leírom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!