Jogosan bánt, hogy a szobámat megkapja a féltesóm?
A szüleim elváltak 5 éve, én anyuval élek, de minden 2. hétvégét apunál töltöm. Péntek, szombat, vasárnap.
Apunál a régi szobámban szoktam aludni, meg lenni, mert amíg ott éltünk családként, az volt a szobám. Közel 12 évig. Megszokás.
Apu és az új felesége július végére várjak az öcsémet. Most rendezik át az én szobámat babaszobának. Mert az van a háló mellett. És ez rohadtul fáj. Nem akarom mondani apunak, de az az én szobám, sok emlékem van onnan. És igen, cserébe az eddigi vendégszobát berendezik nekem új, “felnőttes” bútorokkal apám szavaival élve, de én a régi szobámat is szerettem. Mindössze azért döntöttek így, mert a vendégszoba a ház másik felében van. Az sincs olyan messze, csak a konhya és nappali másik felében. Ha már egyszer éjszaka fel kell kelni a babához, akkor nem mindegy, hogy 10 méterrel többet sétlnak? Tudom, bunkón hangzik. Valamiért logikusabbnak érzem ha az eddig üres szobát (mert sosem aludtak nálunk (vagyis már náluk) vendégek) rendeznék be az öcsémnek. Akkor az én "új szobámra" se kéne költeni.
17/lány
ha lehiggadsz, akkor olvasd végig ezt az egészet. az elején egy szerethető lány voltál. aztán nézd végig, hogy milyen kifejezéseket használtál. tökmindegy, hogy vannak, akik az elején is lehisztiseztek. ilyen mindig van. de volt támogató hozzászólás is. mégis elmentél egy olyan irányba, ami már senkinek sem tetszik.
ennyi idősen, nulla párkapcsolati tapasztalattal még nagyon sarkos véleményeket lehet megfogalmazni. aztán amikor majd lesz tapasztalatod, akkor megtudod, hogy nem minden fekete és fehér.
nem ismerjük a családtagjaidat, de az biztos, hogy ha te úgy állsz hozzájuk, ahogy most írod, akkor te sem fogod jól érezni magad. picit megpróbálhatsz elgondolkodni azon, hogy mennyire jó, ha így állsz hozzá ehhez az egészhez. lehet, hogy a nő nem megjátsza magát, hanem tényleg kedves pl.
lehet, hogy örülni fog, ha jó lesz a kapcsolatod a kicsivel. ha tényleg fontos apukád neked, akkor nem csak magaddal kell foglalkoznod. a szeretet nem az önzésről, hanem az elfogadásról szól.
Nem a mostohád képmutató, hanem te, mert még apádnak sem vállalod, hogy nem szereted a feleségét. Bem lehordani gondoltam, de eljátszod, hogy kedveled.
A nő kedves veled, mert elfogadja, hogy te vagy, mert szereti apukádat és tiszteli annyira, hogy megtartsa a véleményét magának rólad. Vagy szimplán még reménykedik, hogy ha ő normális, akkor előbb vagy utóbb te is az leszel.
De. Ha netán mégis képmutató lenne irányodba, azon sem lehetne csodálkozni. Az itt leírt kommentjeid tartalma és stílusa alapján nem vagy egy túlzottan szerethető valaki, ergo valóban nem szeret téged, csak van benne annyi kultúra, hogy nem mutatja ezt ki az apád iránti szeretetből/tiszteletből.
Gondolkozz végre el, mert itt csak te veszíthetsz.
Akárhogy is tiltakozol, a nő empatikus, aki jó képet vág az ott-létedhez, aki hagyja, hogy főzőcskézz (kizárólag magadnak!), kitakarítja a szobádat, mossa az ágyneműdet (esetleg személyes holmidat is), aki megosztja veled a nyaralásukat zokszó nélkül és még kedves is veled.
Nem biztos, hogy angyal, de jobb, mint te valaha is leszel.
Az pedig, hogy mindig ott vagy, sem igaz. Te kéthetente vagy ott a rosszindulatoddal, ők pedig próbálnak kiheverni téged 13 napig. Bármennyire apa kedvence voltál eddig, ott lesz a kicsi ezután, aki kimeríthetetlen témát ad a szülőknek, szopott-e eleget, kibújt az első foga, sikerült átfordulnia vagy felállni magától.
Ne várd meg, hogy a rossz természeted miatt önként kirekeszted magad apád
új családjából! Akkor csak az marad neked, hogy a ház másik végében, a vendégszobában duzzogsz az új bútorok közt. Ha nem csatlakozol, akkor csak hárman alkotnak családot - nélküled!
Anyád se bírt lakást venni? Ő is beleült a készbe?
Amikkel vádolod a mostohádat, az mind igaz anyádra is.
Nem tudom, milyen szűre van a feleségnek, de nem érzem, hogy bármije is veszélyben lenne! Nemsokára világra hozza a kisfiát, aki apád gyermeke, mint te!
Gyűlölködhetsz, utálkozhatsz, apád az új feleséggel együtt örül a kicsinek
, tehát a szűr rendben van.
Inkább a magadét féltsd!
"képtelen volt egyedül lakást venni"
Ez ma Magyarországon az emberek jelentős részére igaz. Fogalmatlan vagy nagyon.
Kár, hogy azt már nem fogod kiírni, ha apád rendbe rakja a buksidat, mert meg fog történni csak idő kérdése.
235: Ha azt hiszed senki se szül, házasodik haszonért akkor rögtön kiderül ki is a naív. Mert ez =sajnos) gyakori jelenség. És asszem rá is igaz.
236: Akkor főzőcskézek mikor akarok. Hisz félig-meddig otthon vagyok ott, ahogy anyámnál is. Még jó, hogy nem kell engedélyt kérnem. Régebb óta élek ott mint ő.A szobámat én takarítottam, mikor ott jártam. Sose mosta a holmimat. A nyaralásukba pedig nem volt beleszólása, mert ha apám azt mondta, hogy mehetek, akkor mehetek. Kész.
Nem ismered, így butaság azt mondani, hogy jobb. Ha tudnád milyen végigokádnál a folyosón mire eljutnál a wc-ig.
Na, pl ezért se kell nekem gyerek. Nem akarok ennyire belebuzhulni ebbe a gyerektémába és napi 24 órában ekörül forogni a világomnak. De ez általában csak az anyám védjegye, apám továbbra is szívesen fog látni. Ő maga mondta. Nem rosszindulatból vagyok ott, 1 láthatás, 2 szeretek az apámmal lenni. Vagy ha nem megyek oda, apám majd elmegy velem ide-oda hétvégente addig meg az a nő kínlódhat a testvéremmel. Elvégre ő akarta.
Apámnak nincs új családja. Családja van, amiben benne vagyok. Én vele együtt járok csomagban. Hát sajna ilyen ez :D
237- Anyám lakásában élünk. Jah, hupsz. Bár most terveznek KÖZÖSEN lakást venni a párjával. Nem beköltözni egymáshoz….
238- Anyám is a gyermekét hozta világra. Mint látod, ez nem biztosítás. Rengeteg elvárt pár van. Attól, mert szül egyet nem fogja élete végéig odaláncolni magát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!