Miért olyan önző a mai 50+-os generáció a saját szüleihez és nagyszüleihez képest, ha a gyerekeik segítéséről van szó?

Mert az a segítség amit akkor tudtak adni, az ma nem kell a fiataloknak.

Nem akarnak otthon lakni, mert konfliktusforrás. Nem akarnak gyereket sem, anyagiak miatt. Régen nem volt gond fiatalon gatyátlanul szülni, mert megfelelt a rokonok kinőtt ruhái, és egy használt babakocsi is.

Szerintem az igények nőttek a csillagos égig, persze anyagilag.

Pl esküvő: régen a rokonok sütöttek főztek, nem voltak extraságok pl esküvőszervező, lufihegyek, békegalambok, köszönőajándék, és számtalan sok bizbasz. Ez mind pénzbe kerül.

És végül nem tudom hol élsz, nagyon sok mindenkit nem tudtak támogatni, nemhogy alap volna? Dehogy.

Mert csak az elvárások vannak a fiatalok részéről, az alap hogy NEM segítik a családot.

Elmondom majdnem ötvenesként, nekem mi volt az alap: Alap volt, hogy elvégezem a dolgom a kertben, akár kapálni, akár locsolni, akár szüretelni kellett. És nem éreztem "cselédnek" magamat emiatt, hisz egyértelmű volt hogy nem csak eszek abból amiért a szüleim melóztak. Alap volt hogy vigyáztam a kisebb tesómra, és nem sírt a szám hogy "anyám nekem szülte a gyereket" Mert a tesóm nem teher , hanem családtag a szemeben. Alap és magától értetődő volt, hogy nem "segítek" a házimunkában, hanem az én dolgom is, hisz én is ott éltem. Alap volt hogy dolgozó emberként hazaadom a fizetésem egy részét, és nem váram el hogy eltartsanak a szüleim, és eszembe nem jutott volna ugatni velük hogy "élősködnek " rajtam, csak mert nem tartottak el továbbra is, mert én "gyűjtök" .

És alap elvárás volt a szüleim részéről, a fizetésem egy bizonyos hányadát takarékba tegyem, lakásalapnak, és a maradékból gazdálkodjam ki azt ami pluszban kellett, mert így megtanultam nem fölösleges dolgokra költeni. Cserébe náluk laktam részben eltartottak, támogattak akár úgy is hogy jöttek hozzánk dolgozni a szabadnapjukon mikor már külön éltünk, és mi is mentünk hozzájuk ha náluk volt nagyobb munka. Na ilyen önző disznók vagyunk mi, ötvenes korosztály, mert ugyanezt várjuk a saját gyerekeinktől, nem azt hogy "nem segítek mert nem vagyok cseléd, nem vigyázok a tesómra mert nem nekem szültél, mit képzelsz hogy nem vettél nekem lakást mire nagykorú lettem" Miközben az elvárásaik anyagilag, ruhákban, kütyükben az egekben vannak. És most jöhetnek a te hibád, te nevelted, és "minekszülazilyen" kommentek.

Nem az 50+ generáció "önzőbb". Se nem a fiatalok, se nem az öregek.

Egyszerűen megváltozott a világ. És az egyén jóléte, szórakozása került előre. Szerintem valahol teljesen jogosan.

Hiszen régen sem azért éltek együtt mert annyira nagyon szerettek volna együtt élni. Csak teljesen más elvárások voltak. Mindenkibe bele nevelték hogy a "család az első" és alá kell rendelned magad nekik. Akár szülő, akár gyerek vagy.

Egyszerűen igényük lett az embereknek magukra, és az én időre.

Ez igaz a fiatalra is, aki elköltözik, és igyekszik önálló életet élni. Meg igaz a szülőre is, aki normális esetben örül, hogy kirepül a gyerek és úgymond ott marad neki a szabadság, pihenés.

Szerintem tökre érthető, hogy annyi, de annyi lehetőség van az életben és mindenki szeretne kicsit élni is. Pont ezért van úgy a szülő, hogy nem akarja, hogy ott lakjon a felnőtt gyerek, oda költözzenek még többen, oda vállaljon gyereket.

Lehet mondani, hogy ez önzőség, de attól még érthető, hogy az ember önmagát is szeretné megvalósítani.

És az is tény, hogy nőttek az igények. Ma már senki nem akar családostul egy szob-konyhás garzonban élni, senki nem akar másokhoz alkalmazkodni egy életen át.

Amúgy azt tegyük hozzá, szerintem kicsit keverve van a szezon a fazonnal.

Hiszen ma is sokan élnek otthon. Ma is sok szülő támogatja a gyerekét, sokszor a kelleténél jobban is. Aki megteheti az ma is fizeti a lagzit, fizeti a lakhatást, vesz a gyereknek kocsit, lakás, taníttatja, fizeti a hobbijait.

És a másik oldalon mindig is ott voltak azok a szülők is, akik csak megcsinálták a gyereket és onnantól "örülj hogy felneveltelek" szinten megadták a kötelező minimumot, és azt várják mikor takarodik már el a gyerek otthonról. Ilyen szülők voltak régen is ma is. Az ilyenekkel régen is rossz volt együtt élni, és ma is aki teheti menekül tőlük.

Ráadásul ez a "segítsük egymást" dolog is olyan ami nem fekete vagy fehér. Mindkét oldalról lehetnek visszaélések. Hiszen az sem jó, ha valaki szarik a felmenőire, de sok esetben érthető is lehet amit kívülről nehéz megítélni.