Mit tennél, ha a tőled külön álló gyereked az anyja iránti hűtlenséggel vádolna, miközben nem voltál az, majd mikor beszélni akarnál erről, hazugnak nevezne?

Ostobaság, amit 37-ben írsz, kérdező.

Bizalmi kapcsolatot kell(ett volna) kialakítani vele, hogy el tudja fogadni a te véleményedet, álláspontodat is. Pont azért teszi magáévá teljesen az anyja álláspontját, mert ő az egyetlen, aki viszonyítási pont számára.

Ugye egy kamaszlányról beszélünk?

Ha eddig jó (érzelmekkel, közös élményekkel teli) kapcsolat lett volna közöttetek, akkor lehet, hogy a lelki dolgairól neked szívesebben beszélne, mint az anyjának. De úgy látom, csak az ürügyet keresed, hogy végleg lekoptasd magadról....

Azért bele kéne gondolnod, hogy ő mégsem tehet arról, hogy egy ilyen párkapcsolatba született bele. Nem tehet arról, hogy egy elmebeteg módra féltékeny anya neveli fel.

A bizalmi kapcsolatot nem akkor kell kezdeni kiépíteni, amikor már kamaszodik és bútort (anyagiakat) akar.

Hanem akkor, amikor még óvódás és örömmel mutatja, hogy mit rajzolt/festett/hajtogatott. Amikor még örül annak, hogy APA, ha csak egy héten egy napig is, de ővele foglalkozik.

Az meg, hogy a becsületedbe gázolt, az nevetséges. Haragjában csúnyát írt neked. Tegyél már különbséget a kettő között! Normál családban is előfordul, hogy egy kamasz olyat vág a szülője fejéhez, ami a szülőnek rosszul esik és abszolút igazságtalan. Mégse történik az, hogy az egyik szülő onnantól levegőnek nézi a gyerekét, mert ugye egy lakásban lakva ez nem is nagyon lehetséges.

És újra mondom: jobb lenne személyesen beszélgetni, nem azon a nyomorult gépen írogatni.

Ezen a szinten már igen.

Tulajdonképpen egy kezeletlen elmebetegről (pszichiátriai betegről) lehet szó, akinek a génjeit felerészben örökölte a lányod, valamint egy ilyen beteg ember kizárólagos nevelése alatt nőtt föl.

Ezek után nem csoda, hogy problémák vannak a viselkedésével.