Unokatestvérem esküvőjére nem vihetem a lányom. Mi volna a helyes?

Akkor kérdező tessék, saját tapasztalat:

Én a párommal együtt voltam unokatestvérem esküvőjén, ahol semmilyen kikötés nem volt, értsd, jöhettek gyerekek. Sok volt a sírás, a kiabálás, a hangos kérdezgetés, nem egyszer kellett rájuk szólni, holott mindegyik anyuka szentül meg volt róla győződve, hogy az ő gyerekük meg se fog nyekkenni. Hát nem így lett. A házasulandó pár arcán is láttam, hogy eléggé frusztráltak meg idegesek, a pap is egyszer elhibázta emiatt a szöveget. Az utána lévő vacsorára és bulira is elhozták a gyerekeket. Igaz volt játszósarok, de ez egyáltalán nem volt elég, és a gyerekek kb 4-szer majdnem fellökték a pincért fogócskázás közben, pár kicsi meg folyamatosan sírt, mert álmosak meg nyűgösek voltak.

Őszintén, nem volt jó gyerekzsivajban ünnepelni, nem csak nekünk, a párnak sem, és a szülőknek sem volt valami kellemes.

A mi esküvőnkön, ami fél éve volt, kikötöttük, hogy mindenkit szívesen várunk, de csak felnőttekkel szeretnénk az eseményt és a vacsorát, bulit megosztani, így legyenek szívesek a gyerekeket ne hozzák, mert a játszósarok meg ezek sem biztosítottak. 2 rokon kivételével mindenki megértette és boldogan eljött. Az a 2 rokon, aki ezen kiakadt és el se jött, már ne haragudj, de tipikusan olyan anyukák voltak (ismerem jól mindkettőt), akik 0-24-ben a gyerek hátsójában lógnak, és semmi érdemlegeset sem tudnak felmutatni a gyerekükön kívül. Non-stop a gyerekről képesek csak beszélni, én pedig nem akartam, hogy pláne az ő gyerekük majd produkálja magát, anyuci meg tapsol hozzá, mert mindkét gyerek nagyon rosszul (vagyis inkább sehogy sem) nevelt.

Szívtelennek és gyerekutálónak tartott ez a két anyuka engem? Igen. Érdekelt? Egyáltalán nem. A mi esküvőnk mirólunk szólt, úgy volt, ahogy mi akartuk. Az a szülő, aki ezt a napot arra használja, hogy a rokonságnak mutogassa a magát épp produkáló gyerekét, mint valami bazári majmot, az egyszerűen nagyon önző. Bocs, de én ilyenekkel nem tudok rokonszenvezni.

Jah és nekem is van már gyerekem.

A gyerek ezt nem fogná fel úgy hogy ki van zárva a családból, ha te nem úgy adnád elő.

Az meg hogy a gyerekek miket tudnak művelni látható egy két példa alapján. Én pl magamtól is más megoldást találnék a gyerek bizonyos kora alatt.

Szülőként sem lehet egy nagy élmény bizonyos helyzetben. Legalább is emlékszem amikor a szüleim váltásban ültek a kocsiban alvó öcsém mellett este 10 órától hajnalig és én is töltöttem vele némi időt, hogy a szüleim is tudjanak kicsit táncolni egymással.

Ugyanezen a lagzin volt, hogy a szülők megpróbálták ránk "nagyokra" tukmálni egy-két kicsinek a felügyeletét. Majd megsértődtek a 7-10 évesekre, amiért nem szórakoztattuk a kicsiket. Távoli rokonok voltak nem is ismertük őket, plusz egy kisiskolás nyűgnek éli meg egy idegen ovis pesztrálását. Jut eszembe egyet el is hagytunk, éjszaka a kivilágítatlan udvaron lévő bújócskázás közben.

Nyilván ez sem érinti a párt, de anyáméknak ki kellett állnia mellettünk amikor a szülő a saját inkompetenciája miatt verbálisan támadt ránk.

De ott vannak a szertartást végigüvöltő kicsik, normális szülő leül az utolsó sor szélére és az első mukkra kimegy a csemetével. Csak az a baj, hogy ők vannak kevesebben.

Így egyszerűbb a gyerekeket teljesen kizárni, mint kiválogatni azt, hogy ki hozhatja a gyereket és ki nem.

A piával egészen addig nincsen gond, amíg valaki nem agresszív-részeg típus.

Unokatesóm az, és a nővére esküvőjén konkrétan részegen üvöltözött, káromkodott, lesepert egy teljes terítéket és földhöz bxott két sütis tálat, aztán meg nekiesett a nevelőapjának, mikor az ki akarta vinni.

:D

"Keressetek valamit az életben a gyerekeiteken kívül amire büszkék lehettek és akkor nem velük kell villogni társaságban és nem lesz ciki ha olyan helyre mentek ahova a gyereket nem vihetitek, hogy nincs semmi más amit elértetek az életben."

Ezt falvédőre hímezve osztogatnám az ősanyáknak :D