A feleségem és a húgom úgy összekaptak lassan 1 hónappal ezelőtt, hogy azóta nem tudom normálisan tartani a kapcsolatot a húgommal. Mit tegyek velük?

Nincs mit tenni ha ennyire nem érdekelt már akkor sem a lányod.

Normális ember az ismerkedési fázisnál leteszteli hogy az új párja hogy áll a gyerekeihez és olyan embert nem enged az életébe aki ellenséges velük. A gyerek meg tökmindegy hány éves, nyilván úgy fog az új partnerhez állni ahogy ő hozzá. Hiszen egy külsős ember jön be az ő és a szülője életébe, nem ő bont fel egy már meglévő rendszert, hanem az újonnan érkezett ember.

Erre sem voltál tekintettel, és a továbbiakban arra sem figyeltél hogy legalább ne harapózzon el a dolog. Ezek után fogalmam sincs hogy oldhatnád meg. Ha eddig elviselted ezt a nőszemélyt akkor viseld továbbra is, edd a saját főztöd.

"Goldmund és miért kéne mindenáron erőltetni hogy találkozgassanak ha egyszer nem kedvelik egymást? Minek erőltetni ha egyszer két eltérő személyiségű ember, akik nem jönnek ki?"

Én elvárnám mindenkitől, hogy le tudjon ülni a másikkal egy asztalhoz. Mindenkinek eltérő az ízlése, a stílusa. Mindenkinek vannak hibái. De egy minimális szinten azért tolerálni kell a másikat - a hülyeségeivel együtt. Én nem akarnék olyan családban élni, ahol mondjuk a feleségem és a testvérem nem képes együtt megünnepelni a szülinapomat.

Ha elvált lennék nagy gyerekekkel, és újra társra találnék, elvárnám a gyerekeimtől, hogy kulturáltan viselkedjenek a párommal, akkor is, ha nem kedvelik. Ugyanakkor a páromtól is elvárnék egy jóindulatú nyitottságot feléjük.

És veled ellentétben úgy gondolom, ha házasságot kötök valakivel, akkor el kell fogadnom az ő szüleit, testvéreit (családostul) ill. egyéb rokonait. Nem kell őket szeretnem, de tudnom kell őket olyan szinten tolerálnom, hogy családi alkalmakkor közösen lehessünk. Nyilván tőlük is elvárom, hogy ne cseszegessenek engem.

Itt nem írtál semmi ilyesmiről, csak hogy "nem kedvelik egymást". És eszerint nem is tudnak viselkedni a te kedvedért, hogy az ellenszenvük ellenére együtt lehessetek mondjuk a te születésnapodon. Ez nekem irtózatosan rosszul esne.

Mert még mindig nem érted ennyi komment után sem, hogy a húgodat már csak az egész alaphelyzet rántotta magával. Mert ő kiállt a lányodért veled ellentétben. És nyilván ha barátnők az exeddel, azt sem várhatja el az új feleség hogy megszakítsa vele a kapcsolatot.

Gondolj bele a húgod helyzetébe. A bátyja elvette a barátnőjét, lett egy lányuk. Mind a hármat szereti. De a bátyja és a barátnője szétmentek, és a bátyjának lett egy új felesége. Nyilván attól még a barátnője a barátnője marad, az unokahúga pedig az unokahúga. Ha a bátyja új felesége kóstolgatja a szeretteit, még szép hogy haragudni fog rá, hiszen bántja azokat akiket szeret.

Teljesen jogos a viselkedése, inkább a tiéd érthetetlen hogy ennyire nem érdekel a családod és ennyire kifordultál magadból egy nő miatt.

Folytasd csak és a húgod téged is megutál, jogosan.

Akkor legalább család letudva, boldogan, problémamentesen élhetsz tovább a feleségeddel. Neked nem kell többé férfiként viselkedned, majd ő eldönti hogy mit tehetsz és mit nem, ő meg boldog lesz mert megkapta amit akart, sikerült elmarni a családodat.

54: sajnos az a baj, hogy sok nő csak azután mutatja ki a foga fehérjét, mikor már magához édesgetett mindenkit...

Csatlakozom az előttem szólókhoz egyébként, a feleség egy igazi szivola, a kérdező meg tűri... ilyen típusú konfliktusokban soha nincs feloldozás.