Helyes dolog, ha a szülő megengedi a GYEREKÉNEK, hogy a barátjánál-barátnőjénél aludjon?

kedves kérdező!

nincs ugyan gyerekem(és remélem nem is lesz) de a saját példámból indulva mesélgetek kicsit.

én olyan lány voltam aki szinte soha nem mehetett sehova. soha nem volt barátja,barátnői,15 éves koráig.

apám tiltott mindentől. mikor lett egy jóbarátom,aki történetesen fiú,szabályosan elüldözte,hiába nem volt semmi köztünk.

anyámat meg nem nagyon érdekelte.

a tiltás eredménye(és apám agresszív viselkedéséé)hogy egy éve elmenekültem anyámék szétválása után.

nem mondom,hogy követendő példa. én úgy élek mint egy 30as háziasszony,kicsit néha besavanyodva,de a humorom még mindig jó. párom pedig 29 éves,és több mint egy éve nyúzzuk egymást :)

ez most sejtéseim szerint erős szidást,és oltogatást fog eredményezni,de nem bánom a véleményemet le merem írni.

elnézést a durva szóhasználatért,de hülye vagy. és ezt nagyon komolyan mondom. a gyereket nem a szülei nevelik,bármennyire is hihetetlen. lesznek behatások otthonról,de a jellemét,a későbbi értékrendjét nem te fogod szabályozni. nem tudod a magad képmásásra formálni,akárhogy is erőlködsz. az utat megmutathatod neki,de ő dönti el rálép e.minden embernek megvan a joga,hogy saját maga csessze el az életét,és neked nem annak kell lenned,aki ott áll az út szélén bárddal a kezében lecsapva,ha a gyereked véletlenül mellélép,hanem annak,aki finoman terelgeti,meghallgatja a siralmait ha elfáradt,és pihenőt nyújts neki a kamaszévekben.

azt természetesen én sem támogatom,hogy az ottalvás 16nál korábban kezdődjön. ez teljesen evidens,hisz sokan még ebben a korban is hihetetlen gyerekesek és felelőtlenek.

a tiltás dacot szül,a dac haragot és haragból még senki nem élt meg!ha te is olyan anya akarsz lenni,mint az enyém,hogy amint teheti a gyerek lelép,mert idegileg nem bírja a korlátokat(ami jelen esetben a ház kapujánál kezdődik) akkor csináld azt,amit leírtál. De ne nevelj rögeszmésen olyan dolgokat bele,amit úgy hiszem 16 évesen te is vágytál,hogy megtehess.

ha megfigyeled mindössze 3 év van közöttünk. nem olyan sok az.elképzelhető,hogy én is fogom még másképp látni,de szüleim példája után nem akarok élni.

neked még emlékezned kellene a "nehéz" éveidre,hisz épphogycsak kiléptél belőle.

én leírtam a véleményemet,szived választása,hallgatsz e rám és a többi itt kommentelőre. mindenesetre sok sikert az élethez!

Üdv

Anchee 17L

Hiányolták az anyák hozzászólását.

Ugyan még nincs 15-17 éves a lányom, de már kezd kamaszodni. És lehet sokan megbotránkoznak majd rajta, de én biztos, hogy megfogom engedni neki, hogy a barátjánál aludjon, vagy a barátja aludjon nálunk. És ettől nem érzem magam rossz és felelőtlen anyának.

Én ugyan nem értek egyet az elveiddel, de nem hülyézlek le. Csak azt kellene megértened, hogy a gyerek nevelése nem egyenlő azzal, hogy ráerőszakolod a véleményedet. Elkell fogadnod, hogy sokan más elvek szerint élnek, és lehet a gyereked is közéjük tartozik majd egyszer.

Az én anyám hasonlóan próbált nevelni mint ahogy Te is elképzeled a dolgokat. A tiltás ugye csak lázadást szított, és akkor jött ez az érzelmi zsarolás, amivel a véleményét megpróbálta rám erőszakolni. Az örökös megfelelési kényszer miatt sikerült egy lelkisérült embert nevelnie belőlem, aki nagyon gyorsan elmenekült tőle, és aki látni sem akarja. És a szomorú, hogy a mai napig nem érti, hogy mi a problémám vele, hálátlannak tűnök, hisz ő csak a helyes (számára helyes) utat próbálta megmutatni (= rám erőszakolni) nekem. Amit te nevelésnek gondolsz könnyen fordítva sülhet el, de ezt úgyse hiszed most el.

A lényeg, én biztos, hogy nem akarom azt a hibát elkövetni, amit az anyám. Lehet az én nevelési módszerem sem jó, de akkor is hagyom, hogy a gyerekem a saját hibáiból tanuljon, és a saját életét élje.

én 19 éves vagyok és 18 éves koromba aludtam először a barátomnál... nem azért mert elötte nem engedték hanem azért mert nem volt barátom.

érdekes, én reggel összefutok anyukájával stb és marhára nem zavartatjuk magunkat, sőt nagyon is jól kijövünk egymással. volt mikor otthon hagytuk a fiukat és ketten mentünk el valahova... az se zavar ha reggel félmesztelenül szaladgálok, mert már családomként tekintek rájuk és ők is rám

amugy meg tényleg maradi vagy :/