Miért a pénz helyezik előtérbe a magyar párok a gyerekvállalással szemben?

Jaj szakadjatok már le ettől az abszolút nincstelenségről mert nem erről szólt a kérdés.

Ismerősöméknél két gyerek van, óriási ház, sok lóvé, minden szobában számítógép, nem is akármilyen, a másfél éves kölök Ipadet tör, de nem gond, több autó stb.

Az anyjuk mégis halás stresszes, hogy jaj éppen most mivel fejlessze a gyereket azon kívül, hogy 3 évesen már két nyelven beszéltek, mert nehogy már lecsúszott boldogtalan proli legyen belőlük a végén.

Széthajtja magát, de sosem jó így sem semmi, mert Ő mindent meg akar adni nekik, igaz a minden az mindig egyre több és több dolog. Nagy a boldogság mondhatom...

Senki nem mondta, hogy nulla pénz elég. Itt az volt a kérdés, hogy mennyi a minimum. Itt van zavar a fejekben.

Eléggé értetlen vagy.

Szerintem kérdező te nagyon csukott szemmel jársz.

Igen, lehet venni pár milláért házat, de romos, vidéken van, ahol nincs munka, se semmi - ezért olyan olcsó. Sok embernek még mindig nincs kocsija, de kedvezmények nélkül a tömegközlekedés is drága.

Persze, lehet élni anyóssal, de annak sokszor nincs jó vége. Hiába vagy toleráns, ha nem olyan a személyiségetek nem fogjátok elviselni egymást. Az meg, hogy mindig lenyeld a másik bunkózását azon a helyen, aminek az OTTHONODNAK kellene lennie, nem egészséges, idegileg tönkretesz.

Az meg hogy TE olyan keveset fizetsz a panelért, az egy dolog. DE NEM LEHET ILYET MINDENHOL TALÁLNI. Ritka az, amikor egy lakást olyan olcsón lehet pénzelni. Szóval attól hogy Neked szerencséd volt, találtál olcsó albérletet, attól még sokaknak nincs ilyen szerencséjük, hiába osztod itt az észt.

Fővárosban is, milyen házat veszel pár milláért? Romosat, lakhatatlant, amire még további milliókat kell költeni, vagy éppen Bp. szélén van, ahonnan megint csak ingázni kell, ami megint drága.

Nagyon fekete-fehéren látod a világot. Ha keresek a párommal 140-et, amiből 60 elmegy rezsi+bérleti díjra, akkor még mindig elmegy kb 50 ezer arra, hogy NORMÁLIS ételt együnk, és ne mindig csak tésztát ketchup-pal, és ez még nem is a legdrágább termékekre vonatkozik. És akkor még fizesd a telefonszámlát, az utazást (kocsi, vagy tömegközlekeséd), tisztító- és tisztálkodószerek, egy-egy ruhadarab, biztosítások, néha egy-egy ebéd/vacsora, mert valljuk be, az ember megérdemli hogy NÉHA kikapcsolódjon. És akkor nem is beszéltünk olyan "luxus" dolgokról, hogy nem 200 Ft-os sapont vesz, hanem 500 Ft-osat az ő hajtípusára, hogy vesz hajbalzsamot a nő, vagy éppen pár körömlakkot, néha fodrászhoz megy. A férfi pedig sportolni megy, pl terembe focizni a barátaival, vagy kondizni jár, néha megiszik egy sört.

Ne akard már bemesélni senkinek se, hogy az a normális, ha a szülők MINDENRŐL lemondanak, hogy a gyereknek mindent megadjanak. Igen, ha úgy alakul a sors, hogy másképp nem megy, akkor a szülők megteszik, de ez nem egészséges, se a szülőknek, se a gyereknek.

Nálunk sajnos úgy alakult egy időben, hogy két fizetésből is alig jöttünk ki, és ha anyáék vettek szülinapra ajádnékot, én elkezdtem sírni hogy vigyék vissza, mert rosszul éreztem magam hogy miattam nélkülöznek.

Lehet, hogy nagyravágyó vagyok meg stb., de én sem vállalnék úgy gyereket, hogy az általam meghatározott minimumot nem tudom megadni a gyerekemnek. Nem hiszem, hogy luxus lenne az, hogy külön szobája van - éltem ln egy szobában a testvéremmel, hát... jó, a szüleim idióta nevelése is jócskán rátett a dologra, merthogy jobban szerették öcsémet, és tök mindegy, a veszekedéseinknél ki volt a hibás, őt abajgatták, velem meg ordítottak és kikiáltottak bűnbaknak, akkor is, ha ő vert engem ok nélkül... amikor meg saját szobám lett, hát, az lett a megváltás. Kevésbé kellett alkalmazkodni máshoz, van magánszféra, nem a fürdőben kellett öltözni, el tudtunk vonulni a barátommal, amikor átjött... én ezt szeretném biztosítani a gyereknek pl.

Jó, technikailag fel lehet úgy nőni, hogy kenyéren és vízen él a gyerek, egy pár szakadt cipője van, a rokonok 20 éve levetett rongyos ruháiban jár, és örüljön, ha karácsonyra kap egy narancsot, de ne mondja már senki, hogy ez a normális. Azt meg én nem látom a környezetemben egyáltalán, hogy elvárás lenne az iPhone meg a tablet. Ennyire én sem fogom elkényeztetni a gyereket. De az nekem szülőként igenis a minimum, hogy:

-ne a leggagyibb minőségű ételt egye a gyerek

-legyen mindig víz, villany, gáz

-el tudjon menni osztálykirándulásokra, és ne ő legyen az, aki nem tud soha osztálypénzt fizetni

-nem teszem ki annak a gyerekemet, hogy a gagyi, foszlott cuccai miatt fikázzák (másért is cikizhetik, tudom, de ennek nem fogom kitenni, mert erről igenis én tehetek)

-legyen pénz a hobbijára, művelődésre, szórakozásra (színházat, múzeumot ne csak kívülről lásson 18 évig, kapjon néha olyan új könyvet, ami érdekli)

-amikor kamaszodik, akkor igenis el tudjon menni pizzázni, fagyizni, moziba a barátaival - igenis szükség van gyakran a barátságok fenntartásához a közös élményekre, azokra meg néha kell a pénz

-rendes bútora, számítógépe legyen, jól működő telefonja

-el tudjon járni külön foglalkozásra, ha érdekli (akár zene, akár sport)

-ha máshova nem is, de a Balatonra 1-2 napra 1-2 évente el tudjunk menni nyaralni

"mert senki nem szül már manapság szerelemből."

89-es! amennyiben a szerelemből szülés azt jeleni hogy ész nélkül pottyantom ki a 4. gyereket 23 évesen a közmunkás férjem meg a másik 3 gyerek mellé egy putriba akkor inkább ne legyen olyan fene nagy szerelem.

de amúgy egy baromság amit írtál!

szerelemből mentem férjhez szeretkezni szoktunk nem pedig dugni, és szerelemből fog foganni a gyermekünk is.

Bocsánat hogy most a kérdéshez érdemben szóltam de emellett n em tudtam szó nélkül elmenni!