Miért a pénz helyezik előtérbe a magyar párok a gyerekvállalással szemben?

"Tudod Utolsó, pénz és szeretet nem zárják ki egymást. Azzal csak a szegények szokták vigasztalni magukat és egymást, hogy ahol a szülők több dolgot meg tudnak adni a gyereknek, cserébe elhanyagolják őket."

"Kapaszkodj meg, nagyon sok olyan család van, ahol pénz és szeretet is bőven akad. A kettő nem zárja ki egymást, bár tudom, hogy úgy könnyebb lenne a lelkednek."

Mint mondtam, megtapasztaltam azt is, hogy pénzzel tömnek...s bár szeretnek, mert megvesznek minden szirszart...mégsem volt igazi szeretet, amit kaptam! S hogy miért? Mert tele volt elvárással. Menj ide tanulni, menj oda. Legyél az, legyél ez, Csak a pénz számít , hogy ki hogy néz ki, mennyi arany van a nyakában és stb. Nos, szerintem a legtöbb ember, aki anyagias, az sajnos hasonlóképpen gondolkozik. Ahogy elnézem az ide válaszolók is. Sokan írják itt, hogy jajj nehogymár egy 200 ft-os csokit ne tudjon megvenni az ember. Egyáltalán hol van itt erről szó?? Gyakorlatilag ti azt hiszitek, hogy csak 2 véglet van. Vagy van pénze...SOK...vagy nincs semmi, és csóró vagyok, de olyan szinten, hogy egy kiló kenyeret nem tudok venni. Szóval csak a putri van 8 gyerekkel, munka nélkül...meg a villa a Rózsadombon millás fizuval. Jó kis álom! Ha-ha. Csak van egy olyan érzésem, hogy a mai Magyarországon, már annak is örülni kell, ha egyáltalán van munkád, 3 diploma mellett...mondjuk úgy havi 110 ezres nettó keresettel..........ugyebár. Ez vicc! Vannak átmenetek! Mondom, most se vagyok gazdag....meg nem is voltam...de soha az életben nem éheztem, ha fagyizni akarok fagyizom...ha strandra vágyom, akkor megyek a Palatinusra. Sőt, ha nagyon akarom, még nyaralásra is össze tudom spórolni a pénzt. És mondom úgy, hogy az általatok említett ideális anyagi feltételek, töredékével rendelkezem. Azt gondolom, hogy simán be mernék vállalni egy gyereket is. Ha kell, én a jég hátán is megélek, sőt, a szarból is képes vagyok pénzt varázsolni! És azt hiszem, sokan vagyunk ezzel így....akiket soha nem vetett fel a pénz.

107-es válaszoló!

"De mindig volt elég ruhám, cipőm, nem voltam szakadt, koszos...minden nap főtt étel volt az asztalon és sütemény. " Nagyszerűen érzékeltetted mi a NEM szegénység. Ahol süti van az asztalon ott már nincs gond! Nem kell a duma a csakszeretetkell-ről, mert igenis megfontoltan kell dönteni és számolni gyerekvállalás előtt!

Amíg valaki nem tapasztalja milyen éhezni, koszos szakadt ruhában menni bárhová, milyen egy 100Ft-os csoki után ácsingózni, télen fázni, az ne mondja azt hogy csakszeretetkell!

Igen sokan annyi felesleges dolgot vesznek a gyereknek. Én azt mondtam minden este mesélni fogok neki! Nekem a kedvenc mesém az volt amit anyukám talált ki :D És az is igaz hogy a gyerek néha többre értékeli a vele töltött időt mint egy drága ajándékot! De ahhoz hogy normálisan, nem nélkülözve (és itt a mindennapi élethez feltétlen szükség dolgokat értem nem az iphone-t) nem nyomorban (putriban) nevelj fel egy gyereket pénz kell!

"Mert tele volt elvárással. Menj ide tanulni, menj oda. Legyél az, legyél ez, Csak a pénz számít , hogy ki hogy néz ki, mennyi arany van a nyakában és stb. Nos, szerintem a legtöbb ember, aki anyagias, az sajnos hasonlóképpen gondolkozik. "

Neked volt egy személyes rossz tapasztalatod és ezt kivetíted mindenkire.

Másrészt te a jó anyagi helyzetben levőkre ráhúzod, hogy anyagiasak. Politikusnak készülsz? A retorikai rész már jól megy hozzá.

Hiába volt diákmunka, mert a szakmámban dolgoztam, így azonnal el tudtam helyezkedni, még válogatni is tudtam a munkahelyek közt amikor vissza kellett mennem, mert látták hogy szakmai tapasztalat van mögöttem. Ezen kívül ugyanúgy fizetést kapsz és ADÓZOL belőle. Tehát teljesen mindegy hogy milyen munka.

Gratulálok a saját házadhoz, amit valószínű hitelből vettél, tehát ugyanúgy fizeted a részleteket, mint más az albérletet, én meg erre nem lennék büszke, és nem verném a mellem, hogy "a saját házamba" szültem. Vagy család segített összerakni, arra sem.

Egyébként nem írtam ha visszaolvasod, hogy büszke vagyok rá, azt írtam hogy ÉN így szerettem volna élni, a kezdetektől fogva. Korán szerettem volna gyereket, korábban mint az átlag, és nem szorultam sokáig másokra az eltartásában. Azt írtam, hogy mindenki akkor csinálja, és úgy, ahogy akarja, és ez személyes döntés kell hogy legyen.

" De akkor ezek alapján senki ne vállaljon gyereket, akinek nincs minimum 20-30 milliós magtakarítása"

bakker te aztán tudsz sarkítani! ezt senki nem írta és sokan nem így gondolják! Igen bármi jöhet az életben egyszer fenn egyszer lenn. De aki már hónap közepén sem tudja holnap mit eszik az sztem ne vállaljon gyereket! PONT!

Amúgy meg azt csinál mindenki amit akar! Úgyis lesz olyan aki szerint nem jó nem így kellett vna blabla, ha meg balul sül el vmi majd kárörvendhet! ilyen az élet!

Írod hogy van megtakarításod tudsz félretenni jég hátán megélsz (a gyerek mondjuk nem) vágj bele ha szeretnél gyereket. Ennyi!

Nézd, sajátnak jogi értelemben saját, de a leírásod szerint te az ingatlan 25%-át fizetted csak.

Ha nem vagy olyan szerencsés helyzetben, hogy a szülők és a férj pénzt tol bele, akkor ugyanúgy ott lennél, hogy hitel vagy albérlet.

Azt ne tüntesd fel saját érdemnek, hogy a család kifizette a 3/4-ét valaminek.

30éves vagyok, 2 gyerekem van, egy 11éves kisfiú és egy 6 éves kislány, én kőműves vállalkozó vagyok, feleségem pedig könyvelő. A gyerekek egyikünk életébe sem problémákat, hanem csak célokat teremtettek.

Pedig jóformán a nulláról kezdtük, csak szülői segítséggel ment az elején, de ahol élnek a szülők, ennek szerintem természetesnek lell lennie.