Szerintetek kinek van igaza? Ha nekem, akkor miért csinálják ezt a szüleim?
20/L. Anyukám egy hete bármilyen kérdés nélkül bejelentette, hogy családi összejövetelre megyünk, és mennem KELL. Tegnapig elhúzódott az ügy, ahol még mindig követelőztek, úgyhogy végül kimondtam a véleményem. Elmondtam nekik, hogy amikor legutoljára voltunk ott, akkor sem beszélt velem senki, pedig többször is próbáltam kapcsolatot teremteni. Azt gondolom, ha én megyek valakihez vendégségbe, azért legalább arra vegye a fáradtságot, hogy ne mindig nekem kelljen kezdeményezni. Ehelyett a velem egyidős unokatesóm, aki egyébként pasi, és alig ismerem, gúnyosan csak annyit kérdezgetett egész este, hogy kérek-e sört. Aztán le is koptatott. Nem akarok nagyszájúnak tűnni, de nem vagyok éppen csúnya csaj, és én ehhez nem vagyok hozzászokva. És nem fogom eltűrni ezt egy pasitól még a szüleim kedvéért sem. Szóval jól összevesztem velük, mert nemet mertem mondani. Szerintetek igazam van? Ha valakit elhívunk valahova, akkor azt nem kérni kellene parancsolgatás helyett? És ha elmondom, hogy én ott nem fogom jól érezni magam, akkor nem kellene azt nekik figyelembe venni? Vagy családfa mindenek felett? Hozzáteszem, hogy elgondolkodtam azon, hogy teszek a szüleimnek egy szívességet és elmegyek velük, aminek egyébként semmi értelmét nem láttam volna, de végül arra az álláspontra jutottam, hogy ha a bruttó 300 ezres fizetésükből havonta nem jut 20-30 ezer a lányuk albérletére, mert fizetni kell a kocsi részleteit, stb., akkor a kötelezettségeimen túl semmilyen szívességgel nem tartozom nekik.
Légyszi írjátok le a véleményeteket! Egyébként semmiben nem fog befolyásolni, mert elég határozott vagyok, csak úgy érdekel. :)
Teljesen felesleges neked magyarázni, alapvető dolgokat nem értesz. Gondolom ráadásul egyke vagy.
Meg fogod te is tanulni a dolgokat, de a saját károdon. Én a helyedben hallgatnék a bölcsebbek tanácsára, de minden válaszra csak cáfolatot írtál, 3 másodpercen belül. Végig sem gondoltad, hiszen az álláspont ott van készen a fejedben.
Csak azt nem értem, akkor miért teszel fel kérdést?
Te beteg vagy.
Akkor még 40 évesen is a szüleidtől fogod elvárni,hogy eltartsanak,mert ha 20 évesen nem találsz munkát,40 évesen hol fogsz?
Nem,nem kell nekik semilyen pénzt adni.
szíveséget meg annak adok,aki megérdemli.És lehet,hogy semmit nem fogok érte kapni cserébe az illetőtől.Ez nem áruforgalom.
Tényleg érdemes lenne egy pszichiáterhez elmenned.
Egyébként ilyen mentalitással ne akarj senkivel összeköltözni,pláne az ő lakásába.
Én éltem diákként együtt csajokkal,aki számolgatni próbálta a "szívességeket",az repült.Vagy együtt voltunk,vagy külön.a külön az szó szerint az ajtón kívült jelentette.Volt csajszi,aki este tízkor cuccolhatott,mert közölte,hogy ő már a héten mosogatott...
11:59 Azért írok gyorsan, mert épp a gépnél van dolgom. Igazad van abban, hogy tényleg itt van a fejemben az álláspontom, ezért írtam, hogy határozott vagyok. Ami mások szerint önzőség inkább. :)
Nem tanácsot szerettem volna kérni, hanem látni szerettem volna, hogy kinek mi a véleménye a dologról. Ez is van a kérdésben. Abban pedig lehetséges, hogy teljesen igazad van, hogy egyszer nagyon másképp fogom látni a dolgokat. CSak én most úgy gondolom, hogy racionálisan érveltem minden hozzászólásra, ezért még mindig magamnak adok igazat. Tudom, ez nagyképűség, de pont azért tudtam gyorsan válaszolni is, mert teljesen őszintén írtam, amit írtam.
Még egyszer köszönöm MINDENKINEK a kommenteket! :)
Nézd, a rokonlátogatásos témában igazad van. Ha nem akarsz, miért kellene menned?
De a többi...jessszus...
Azt kellene felfognod, hogy a szüleid NEM TARTOZNAK NEKED SEMMIVEL. Egyáltalán nem kell odaadniuk a rezsi rád eső részét, miért kellene? ha a szüleid lennének báró Wallenstein és Marica grófnő, akkor sem kellene...ez nem arról szól, hogy megtehetnék-e vagy sem, a másik meg, hogy nem a te posztod eldönteni, megengedhetik-e maguknak a te albérleteztetésedet.
Sőt, meredeket mondok: nem vagy már tanköteles, igen, jelentkeztél egy suliba, ki kérte? a legtöbb, normális gondolkodású ember ennyi idősen dolgozik, akár suli mellett is, és HAZAADJA a rezsi ráeső részét, nem pedig kéri. Agyrém, ahogy felfogod ezeket a dolgokat...
Én ennyi idősen költöztem haza, egy rossz együttélésből. Utána dolgoztam, beszálltam otthon a rezsibe. Mikor tovább akartam tanulni 21 évesen, elmentem egy évre egy másik, jobban fizető munkahelyre, hogy a suli első évében ne halja éhen, mivel úgy gondoltam, akkor már az én feladatom lesz, hogy ellássam magam. Mikor anyámék rákérdeztek a munkahelyváltás okára, és elmondtam, megbeszélték, hogy a suli elvégzéséig támogatnak anyagilag, a HOZZÁÁLLÁSom miatt, nem a két szép szememért. A segítségükkel, amit nem kértem, nem követeltem, sikerült elvégeznem a sulit. JA és dolgoztam mellette, csak az utolsó évben nem, mikor a szakdolgozataimat írtam.
Egyébként meg nálunk sok olyan diák volt, aki ösztöndíjakból és diákmunkából tartotta el magát, nem a szüleit nyúzta. Ha akarnád, neked is menne...de ha nem találsz magadnak egy gazdag pasit, akkor még 40 évesen is sírni fogsz egy albérlet után.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!