Mit csináljak? Úgy érzem, hogy "kinőttem" a gimiből, de ezt az anyám nem érti

50: engem elkaptak hamisított igazolásokkal anno, rossz magatartással felvételiztem, maximális pontszámmal, a felvételiztető prof ennyit kérdezett:

-maga rossz?

- nagyon.

Felvettek, túléltem, és nem szúrtam el az életemből csomó időt szörnyű tanarakra (tudod, hová zökdöstünk délelőtt? jaj, de jó volt, színházi összpróbákra, főpróbákra:)

Nem tudom mi bajotok van, mindenki így gondolkodik kb ennyi idősen... és valamilyen szinten igaza is van, biológiailag már jó pár éve felnőtt, és el akar távolodni, egy saját világot létrehozni, ez kódolva van bennünk, mint minden állatban is. Ezért nem jár haza, és bizony ezért nem látja kötelességének, hogy más után takarítson... ha minden szülő kidobná a 16 éves gyerekét, ha meg kérdőjelezi a szülei döntéseit, mondatait, elég sok tini élne az utcán :D Aki meg azt írta, hogy majd albérletben megtanulod... annak üzenném, hogy ott más a kérdező sem úgy fogja gondolni, hogy csak más cuccait pakolja, mert a sajátja is ugyanúgy ott lesz, és az egy teljesen más helyzet.

Kedves kérdező, annyit tudok neked mondani, hogy bírd ki ezt a pár évet még gimiben, aztán talán találsz majd olyan iskolát, ahol azt tanulhatod, amit akarsz.. igaz ott se csak olyan tárgyaid lesznek, amik érdekelnek, de ha a cél előtted lebeg, hogy igen meg kell, hogy csináljam ezt is, hogy életem végéig azzal foglalkozhassak, amit szeretek... és boldog leszel :) sok sikert kívánok neked a jövőben, most pedig sok kitartást... lehet, hogy szar de ki kell bírni :)

anyukáddal meg próbálj meg minél kevesebbet veszekedni, ha ezen múlik, akkor néha mosogass el, vagy porszívózz ki, nem fogsz belehalni, és a béke is szent lesz :)

Nagyon szép és jó, hogy a barátod keres annyit, hogy el tud tartani, a hozzáállásod akkor sem felnőttes.

"több időnk van egymásra és a többi barátainkra."

Mondjuk felelősebb hozzáállás lenne, ha pl. azt írtad volna, hogy így több időm marad a tanulásra, arra hogy nyelvtanfolyamra járjak, stb... Mert ez olyan, hogy hálelúja, van pénz, lehet szórakozni, haverokkal bulizgatni.

"Nem olyan a helyzetem,hogy szükségem lenne egy munkára."

Még lehet olyan, ha pl. a barátod talál egy másik csajt, akit esetleg be lehet mutatni a munkahelyén úgy, hogy: XY, a Z cégnél ilyen-olyan beosztásban van, nem pedig úgy, hogy íme a kitartott barátnőm.

"Attól,mert nem takarítok és nem csinálom azt,amit az anyám mond,nem jelenti azt,hogy máshol nem viselkedek felnőttként"

Pl. az iskolában nem. Sajna olyan az élet, hogy nem mindig azt csináljuk amit szeretünk, én a munkám 15 %-át utálom, a többit nagyon szeretem, a munkatársaim közül 10-ből 2-t nehezen viselem el, a többi nagyon jó fej, de nem lehet azt mondani, hogy akkor ezt vagy azt nem csinálom és lelépek. Egy felnőtt tudja kontrolálni magát és az életét.

Otthon is sok vitát megelőzhetnél, ha néha gondolkodnál. Itt most iskolaszünet van egész héten, ma is a gyerekek max. 40 percet ha foglalkoztak azzal, hogy elpakolják a cuccaikat a nappaliból, és megcsináltak még egy-két dolgot. Mit kaptak cserébe? Gyakorlatilag a nap hátralévő részében azt csinálnak amit akarnak, mert nem vagyok ideges hogy az ő cuccaikat kell rakosgatnom, ők sem hisztiznek hogy hová raktam, mindenkinek van szabadideje. És bár mára nem terveztem nagy konyhai munkát, most mégis megyek sütit sütni, mert a nagyobb mondta, hogy jól esne neki az egyik amit szeret. És szívesen, önként megcsinálom, mert tudom, hogy rá is bármikor számíthatok.

Úgyhogy ha sz.r nálatok a hangulat, anyukád meg folyton vitázik veled, akkor talán gondolkodj el azon, hogy talán a te hibád is.

Mit nem lehet azon felfogni, hogy attól, hogy most ilyen, nem biztos, hogy a későbbiekben is ilyen lesz.

Én is lusta voltam, kb csak aludni járta haza, a szüleimnél mindent jobban tudtam,nem segítettem semmit és semmi nem érdekelt, igaz iskolába bejártam szinte mindenre, de szerintem nem csoda, hogy a péntek utolsó óra tesire, meg a hétfő 0. óra rajzra nem :D. Ahhoz képest még csak pár év telt el, de egyetemre járok, nem is rossz szakra, és kicsit sem rossz eredménnyel, 2 hetente járok haza kb 1 napra, de még ezalatt az idő alatt is segítek otthon.

Van aki jó tini, van aki nem... a lényeg, hogy ez semmit nem határoz meg abból, hogy később, pár év múlva milyen is lesz :)

Elég furcsa, hogy itt mindenki eminens volt, mindent megcsinált otthon, és soha nem tett semmi rosszat :D

58: 11, 13

59: Nem azzal van baj, ahogy él és ahogy gondolkozik. Tininek én sem voltam egy szent angyalka. Hanem kiírt egy kérdést, erre elmondjuk a véleményünket. Bocs, ha nem tudunk tapsikolni, hogy jaj de felnőtt vagy, jaj de okos vagy, igazad van. Kérdezett, erre válaszokat kapott. Sajnálom ha nem az ő szája íze szerint jöttek a válaszok, de ha annyira felnőtt, akkor gondolkozzon el rajta.