Feleségem elhagy ha nem vállalok gyereket. Mit csináljak?

Közhely amúgy, hogy egy kapcsolat a kompromisszumokról szól, DE akkor működőképes egy kapcsolat hosszú távon, ha minél kevesebb kompromisszumot kell kötni a feleknek, tehát már eleve egyeznek az elképzeléseik.

Ahol az egyik fél mondjuk a nagyvárost szereti, a másik a nyugis vidéket; vagy mondjuk az egyik a nagy társasági életet szereti, a másik magának való, otthonülő, az hosszú távon óhatatlanul súrlódásokat okoz.

Egy gyermek vállalása vagy nem vállalása túl fontos kérdés ahhoz egy párkapcsolatban, hogy kompromisszumot lehessen hozni. A kompromisszum nem annyira jó dolog, mint hisszük - a szociálpszichológiában már elfogadott, hogy kerülendő! A kompromisszum ugyanis arról szól, hogy mindkét fél enged az eredeti elképzeléséhez képest, visszább lép. Az sem jó természetesen, ha valamelyik fél elképzelése érvényesül, vagyis a másik meghátrál, és teljesen feladja az elképzeléseit. A személyiség minden esetben sérül, önmaga feladásával jár.

Az ún. win-win pozícióra kell törekedni, amikor csak lehet (nem mindig lehet), amikor megtalálják azt a megoldást, ami mindkét fél számára maximálisan elfogadható és nem jár lemondással. Adott szituációban ennek a lehetőségét nem igazán látom, bár nem kizárt, hogy lehet találni ilyen megoldást (ehhez nagyon jól kellene ismerni a párt és az elképzeléseiket).

Az időm java részét babatervezőkkel töltöm :) De hozzáteszem főként meddőkkel, sajnos nagyon sok nő meddő a környezetemben.

A többségnek általában 3 hónap.

Tényleg jó lenne, ha a kérdező válaszolna. Az a gond, hogy szerintem ti nem veszitek figyelembe a korát. 28 éves. Na most ilyen idősen ki a franc nem ijedne meg egy gyerektől? Ráadásul ahogy mondtam, nem hiszem,hogy régóta házas. Tehát eléggé új dolog lehet ez a gyerekvállalás. Bőven belefér 1-2 év gondolkodási idő.

Azért érthető a feleség is..

Ha 28 éves és kiderül, hogy a férje nem akar gyereket,mire elválnak, mire talál egy olyan partnert akit megszeret és közösen vállalnának gyereket, addigra a nő jobb esetben is elmúlt 30. És ha nem csak egy gyereket akar hanem többet, akkor épp itt az ideje ezen agyalni.

"Az utolsóval kell egyetértenem, aki alárendelné a meglévő működő párkapcsolatát egy majdan talán létezhető gyereknek, annak nyilván nem a párja a legfontosabb, max harmadik önmaga meg egy jövőben létező gyerek után."

Vannak olyanok, akiknek az elképzelt, boldog életet nem az jelenti, hogy egy emberrel ül, kötöget amíg a másik olvas és nézik a tévét. Aki így boldog, az is talál magához való párt.

De én is és sokan mások olyanok vagyunk, akiknek a boldog élet azt jelenti, hogy majd lesz egy társam, akit szeretek és közösen neveljük a gyerekeinket. Hiába venne el a világ legjobb pasija akit imádnék, mindig hiányérzetem lenne és nem érezném magam teljesen boldognak.

Nem tudom miért baj az, ha valaki a jövőjét nem egy emberrel, hanem a szerelmével és a közös gyerekeikkel képzeli, akiknek főzőcskézik amíg apuka a téren focizik a kicsikkel.

"Nem tudom miért baj az, ha valaki a jövőjét nem egy emberrel, hanem a szerelmével és a közös gyerekeikkel képzeli, akiknek főzőcskézik amíg apuka a téren focizik a kicsikkel." - az egyáltalán nem baj, elképzelni bármit lehet. A baj az, ha valakinek önmaga, a saját elképzelései fontosabbak, mint a már meglevő párja, párkapcsolata. A baj az az ominózus Szex és New York-os kulcsmondat, hogy "bocs, de önmagam fontosabb nekem, mint te".

További baj az ilyen fórumokon hangadó konzervatív-ősanyucis kettős mérce, aminek a világ epicentruma, és az élet értelme a babóka-mabóka, és így az önmegvalósítást abszolút pozitívnak ítéli, ha az a gyermekvállalásról szól, és abszolút negatívnak, ha a gyermekvállalás ellen, és eszerint pontozgat.

85: nem szoktam pontozgatni, mert let.jom, értelmetlen az egész.

Viszont kettőnk közül szerintem én vagyok a toleránsabb, mert én elfogadom azt, hogy valaki nem akar gyereket, és azt is, ha valaki akar. Csak a megfelelő párok jöjjenek össze, azonos célokkal.

Hidd el, nagyon sok nő NEM akar gyereket és nagyon sok férfinál egy párkapcsolat eleve kizárt, ha a partnere nem akar családot.

Engem nem vett volna el a férjem, ha úgy nyitok, hogy nekem nem kell gyerek. Mi még a házasság előtt beszéltünk arról, hogy mind a ketten akarunk - nem akkor, azonnal, hanem egy picit később, de mind a ketten akartuk.

Amúgy meg az elmúlt 15 évben voltam több esküvőn. Konkrétan ezek közül EGY házasság működik még most is, mindenki vagy elvált, vagy válófélben van. Szóval lehet egy rózsaszín ködös leányálomra alapozni, hogy nem baj ha nincs gyerek, majd egymás mellett csoszogunk a parkig, ahol kettesben üldögélünk a padon, de a pakliban az is benne van, hogy ha a feleség most beletörődik abba, hogy ne legyen gyerek, a férjecske 10 év múlva egyet félrekufircol, a szerető meg "véletlenül" teherbe esik, akkor rá is jöhet arra, hogy mégiscsak kell neki a gyerek és lelép vele.

Van olyan válás is a környezetemben, ahol apuka (bár volt saját gyerek is) félrement, a szerető terhes lett, aztán mégis őt választotta.

És egy olyan is van, ahol megbeszélték, hogy mind a ketten két gyereket akarnak, egy lett, aztán mondták hogy majd később, később, asszonka meg már nem akar szülni, ő elégedett eggyel. A férj meg ki van akadva, hogy ő mindig is kettőt akart, szerinte kell testvér a gyereknek és nem ezt beszélték meg.

Azért az ellentáborban is volt értelmes ember. Láthattátok, hogy volt, aki nem anyázott és szidott mást, hanem kulturáltan fogalmazott. Ez az elején az értetlennek és a másiknak nem ment.

Szóval meg lehet nézni, egyetlen ember volt, aki kulturáltan érvelt a feleség mellett és biztos vagyok benne, hogy nem ő pontozott. Gratulálok a többinek :)

"Viszont kettőnk közül szerintem én vagyok a toleránsabb, mert én elfogadom azt, hogy valaki nem akar gyereket, és azt is, ha valaki akar. Csak a megfelelő párok jöjjenek össze, azonos célokkal."

Szerintem meg ebben eddig egyet is értünk, csak hát a kérdés nem erről szólt, hanem egy már meglévő párkapcsolatról, házasságról, ahol már nem az a kérdés, hogy ideális esetben kik jöjjenek össze.

"Amúgy meg az elmúlt 15 évben voltam több esküvőn. Konkrétan ezek közül EGY házasság működik még most is, mindenki vagy elvált, vagy válófélben van." - hát, sajnos én is hasonló tapasztalatokkal bírok (n.b mindketten a 2012-es Magyarországon élünk). Csak hát az általam látott kép - meg az itteni válásos kérdéseknél látott kép - is egyértelműen azt mutatja, hogy a válások oka nagyon sok esetben nem a gyerekvállalás elmaradása, hanem pont a gyerek megszületése, a szülések után 2-3 évvel egy abszolút válási csúcs van, ezen lehet vitázni, vagy akár lepontozni is:), ettől még tény.