Feleségem elhagy ha nem vállalok gyereket. Mit csináljak?
Sokat beszéltünk már erről régebben és ő most lett kész arra, hogy anya legyen. Mindenképpen akar gyerek(ek)et viszont én még nem és lehet, hogy később sem. Nincs bajom velük de félek a felelősségtől és a gyerek az egy életre van nem pedig pár órára/napra, ráadásul komoly dolog. Szeretjük egymást de azt mondta, hogy fájna neki de ha én ezt nem adom meg neki akkor inkább külön éljük tovább az életünket. Nem tudom mit tegyek, nem akarom elveszíteni.
28F
"ez a kapcsolatban egy ellentét, egy nehézség, amire állnia kell a "jóban-rosszban" kritériumnak, és meg kell keresni rá a megoldást"
Személyes tapasztalatom, hogy a kapcsolatokban ott keletkeznek a legnagyobb törések, amikor évekig szőnyeg alá söprik a problémákat, az egyik fél nem keresi a megoldást, hanem halogatással próbálja elodázni a dolgot. A PÁRkapcsolat attól párkapcsolat, hogy MINDKÉT fél érdekei, vágyai érvényesülnek, és KÖZÖSEN keresik a megoldást.
Ebben az esetben ez nem áll fenn. Ha a probléma most került volna elő, akkor természetesen én is azt javasolnám, hogy várjanak még, beszéljék meg, adjanak időt egymásnak. De 4 év nagyon hosszú idő, aki 4 évig képes elodázni a döntésképtelenséget, az évtizedekig is képes. Ez pedig fokozatosan mérgezi a kapcsolatot, hiszen folyamatosan ott van egy megoldatlan, kezeletlen probléma. Az ilyen megoldatlan problémák pedig további problémákat okoznak a mindennapokban is, feszültséget, frusztrációt, veszekedéseket, stb. Hosszú távon tarthatatlan az állapot. Mindazok alapján, amit a párkapcsolatokról tudok és tapasztaltam, én azt gondolom, hogy ha a pár együtt is maradna, ez a feszültség pár hónap vagy max. 1 év után "robbanna", és valamilyen formában véget vetne a kapcsolatnak. Akár úgy, hogy a frusztráció miatt állandósulnának a veszekedések (persze nem kimondva, hogy EZ az ok, hanem egyszer csak minden apróságon összekapnának), leépülne az intimitás, vagy belépne egy harmadik. A megoldatlan feszültségek törvényszerűen ezt okozzák, márpedig egy 4 éven át várakozó nőben bőven megvan már ez a feszültség, különösen, ha nem arról van szó, hogy várjon még 1-2 évet, hanem arról, hogy 1-2 év múlva sem biztos semmi...
Én 35 voltam mikor bevállaltuk a gyereket, a feleségem 31...előtte soha nem beszéltünk róla, még a házasságról sem.
Nuteromék erőltették hogy legyünk házsok mert az jó...megrörtént.De elmondanám hogy az a darab papír már rengeteg pénzt vett ki a zsebünkből, és haszna még nem volt.lakáshitelt megkaptuk a papír nélkül, adókedvezményeket is igénybe vehetjük a hitel után stb...
A fiunk két éves, ha nem lennénk házasok, legalább 3 féle segélyt kapnánk a feleségem nettó 67 ezer forintja után...Így meg semmit, mert ott a darab papír, és család vagyunk.
Az meg természetes hogy mindenki fél a gyerektől.Én azt hittem könnyebb lesz , mert foglalkoztam már gyerekekkel újszülött koruk óta...
Igazából mi sem terveztük évekkel előre.Egyszer csak szóba került, megbeszéltük, végigondoltuk..De sztem legegyszerűbb arra gondolni, hogy mennyien felnevelik a gyereküket akár egyedül is, miért ne menne pont nekünk?
amúgy itt egy cikk az ellenkezőjéről hogy a férfi akarja, a nő meg elveteti....
http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!