Feleségem elhagy ha nem vállalok gyereket. Mit csináljak?
Sokat beszéltünk már erről régebben és ő most lett kész arra, hogy anya legyen. Mindenképpen akar gyerek(ek)et viszont én még nem és lehet, hogy később sem. Nincs bajom velük de félek a felelősségtől és a gyerek az egy életre van nem pedig pár órára/napra, ráadásul komoly dolog. Szeretjük egymást de azt mondta, hogy fájna neki de ha én ezt nem adom meg neki akkor inkább külön éljük tovább az életünket. Nem tudom mit tegyek, nem akarom elveszíteni.
28F
A házasság egy jogi dolog, vagyonközösséget jelent.
Nem érdekes van-e gyerek vagy nincs. Sok házaspárnak nincs és tökéletesen boldogok.
Gondold át pár nap alatt, nem kell ezen sokáig rágódni, ha nem akarsz (még) gyereket, akkor váljatok el.
Így jártál, "nem akarod elveszíteni", persze mindjárt sajnállak. Tudtál róla, sokat beszéltetek róla régebben, akkor min csodálkozol.
Mi nem beszéltünk soha a gyerekröl nem volt téma köztünk.
Aztán véletlenül becsuszott egy.A férjem ki volt akadva,én meg mondtam neki ha már igy sikerült biztos nem vetettem el,mert nem volnékrá képes.Gondoltam akkor felnevelem egyedül,ha már ilyen segfej.De nem ment el ,viszon minden baja volt ahogy nött a hasam.
De ahogy megszületett a kislánya imádta a korházban is minden nap ott volt .Most már 17 a éves a lányunk de most is a mindene neki.Késöbb megbeszéltük ezt a viselkedését és mondta anyira félt,hogy mit csinálunk majd egy gyerekel.
12: persze, de csak akkor boldogok, ha mind a két félnek ez volt a vágya.
Ha az egyik félnek viszont a családi élet, papa+mama+gyerekek az ideális, akkor ő ebben szenvedni fog. Érdemesebb előbb kilépni, és hagyni, hogy mindenki élje boldogan az életét.
Figyelj, ők beszélgettek róla, felteszem a kérdező akkor is mondta mi a helyzet.
A gyerek dolog nem úgy működik, hogy felkelek reggel, hogy húú én most anyuka akarok lenni és a férjem ugorjon rám és legyen apa. Ez egy közös döntés és hatalmas felelősség. Teljesen érthető a várakozás és az aggályok is.
13: "11-es: az benne a zsarolás, hogy MOST RÖGTÖN, vagy elhagylak. Eddig ő sem akart."
Huszonegynéhány évesen én sem akartam, csak majd... A kérdés az, hogy ezt a házasság előtt megbeszélték-e. Ha mindig szó volt arról, hogy persze, majd lesz gyerekünk, akkor mit kell csodálkozni azon, hogy most állt elő az asszonka és nem 80 évesen a járókeretbe kapaszkodva???
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!