Miért ragaszkodnak még mindig a diplomás nők, hogy leendő párjuknak is legyen diplomája?

Ismerősöm már akkor elkezdte hanyagolni ács férjét, mikor elhatározta, hogy tanárnő lesz.Mindenki sejtette, hogy ki is teszi majd a szűrét egy tanultabb társ kedvéért.Nos, sikeresen elvégezte a tanárképzőt, el is váltak, új társ meg azóta sem akad, nemhogy diplomás, még szakmunkás sem.Mire volt ez jó ez a sznobizmus, kérdem én?

A szakmunkás is lehet intelligens, jó ember, jól is kereshet, amint egy diplomás is lehet rossz a kapcsolatban.Az pedig hülyeség, hogy nem lehet közös témát találni.A diploma csak a lexikális tudáshoz tesz hozzá, emberileg nem változtat senkin(kivéve, ha valaki elszáll magától, mert neki olyan is van, de ez nem pozitív változás).

Az egyik válaszoló írt a műveltségi szintről. Na pont műveltséget nem adnak ám a diploma mellé.

Még nincs diplomám, de egyetemen tanulok és remélem, hogy lesz. :) A párom autószerelő. Nem úgy szoktam ismerkedni, hogy szia neked milyen diplomád van? Ja, nincs? Akkor bocsi, nem te vagy az igazi.

Őszintén szólva ha a szaktársaim közül kéne válogatnom valószínűleg maradnék egyedül, vagy leszbikus lennék.

Egy ember műveltségét, érzelmi intelligenciáját nem a diploma adja. Mellesleg az én családomban mindenki diplomás (amit nem nagyzolásból említek), mégsem hallottam még csak utalást sem arról, hogy akkor most a párom kevesebbet érne. Szereti és tiszteli mindenki (igen a tiszteletet sem a diploma okozza).

Van aki megbecsüli a diplomátlan kedvesét is és van akinél ez kizáró ok. Nem vagyunk egyformák, de nem is baj. :)

Vannak olyan diplomások, akik felsőbbrendűnek képzelik magukat. ezten az oldalon is akadnak szép számmal, onnan ismerni fel Őket, hogy a kérdéseikbe, kommentjeikbe beleírják a végzettségüket is. Szerintem az ilyeneknek számít a párjuk végzettsége.

De szerencsére van ellenpélda is. Anyósom diplomás, apósomnak szakmunkásvizsgája volt, amikor összekerültek. Végül após leérettségizett estin, hogy ne legyen akkora a "szakadék", de anyóst soha nem érdekelte ez az egész.

Az bunkóság, hogy se szó, se beszéd, eltűnik a csaj.

De azért van ráció abban is, hogy az értelmiségi ember értelmiségi társat keres.

És ez nem a diplomáról szól, hanem az életmódról, világképről, életszemléletről.

Persze el tudok képzelni egy szobafestőt, akivel hajnalig lehet művészetről, zenéről beszélgetni, aki velem lelkesedik Wagnerért vagy a preraffaelita festőkért. De lássuk be, annak az esélye, hogy ilyet találok, nem túl nagy. Soha nem zártam ki senkit az ismeretségi körömből, csak mert nem diplomás, vagy kétkezi munkája van, ráadásul a diplomás ismerősök közt is iszonyú mennyiségű tahó van.

Tehát akinek fontosak ezek a dolgok, azok jobban járnak (és a párjuk is), ha olyat választanak, akivel hasonló a kulturáltsági szintjük. Ismét hangsúlyozom, ez nem diploma kérdése.

És igen, az egyetem/főiskola nem ad széles körű műveltséget. CSAKHOGY: aki tanul 18-24 éves korig mondjuk, annak van 6 éve, és megfelelő társasága/közege ahhoz, hogy színházba, koncertre, múzeumba stb. járjon. Aki meg beáll 18 évesen melózni, az nem vagy nehezebben kerül be olyan közegbe, ahol ezek a dolgokat megismerheti, ami nem az ő hibája, de a végeredmény, hogy nem ismeri azokat a dolgokat, amik érdekelnek, vagy amiket szeretek.

Én is azt gondolom, amit itt többen. Az értelmi szint és a végzettség nem áll egyenes arányban egymással. A műveltségről meg nagyon ne is beszéljünk. Ezt, mint diplomás ember mondom, tehát nálam nem a savanyú a szőlő esetével állunk szemben.

y

"A műveltségi különbséget nem lehet átlépni"

Ne keverjük a tanultságot meg a műveltséget!Tessék megnézni a TV vetélkedőket ahol általános kérdéseket tesznek fel erős többségben a nem diplomások szerepelnek jól évtizedek óta!

Arról nem is beszélve hogy a diplomások nagy része kettessel bukdácsolva szerzi a papíruszt a tudása halovány mint az őszi Hold.

Valaki írta, hogy a műveltségi szakadékot nehéz átlépni. Ez igaz. De ez nem végzettségtől függ.

Nekem van diplomám, férjemnek nincs ő mégis sokkal többet olvas/olvasott mint én, történelemben is milliószor jobban képben van, választékosabban fogalmaz és nem beszél csúnyán, velem ellentétben. Együtt járunk színházba, koncertekre (nem csápolós pogózós Lady Gagára hanem jazz estekre) stb. Persze vannak témák, amikben meg én vagyok jártasabb, de ez természetes, ezt nem is kell tovább ragozni.

Jártam én diplomással és szakmunkással is, de őszintén szólva értelmi képességekben nem volt nagy a különbség, megjegyzem utóbbi jóval többet keresett és magasabb pozícióban volt mint az előző. Szóval az intelligencia nem végzettség, hanem emberfüggő.

Aki a csupán a végzettség alapján szelektál és nem nézi meg az embert mögötte, azt jobb is ha mindenki elkerüli. Sok jóra nem számíthat.