Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Jogos a felháborodásom?

Jogos a felháborodásom?

Figyelt kérdés

Férjem Németországban dolgozik egy hónapja,emiatt én csak 6 órás munkát vállalok,hogy a gyerekeinket hozni-vinni tudjam oviba-bölcsibe (2 és 6 évesek),ellássam a háztartást,intéznivalókat.


Idáig én osztottam be a pénzt,mert ő nagyon nem tudott bánni vele ,én is kerestem mindig sokkal jobban,közölte ,hogy a 600.000 Ft-os fizetésből ő 80.000 Ft-ot fog hazaadni havonta nekem,a többit ő félreteszi bankban.Mikor leírtam neki,hogy ha a hitelünket befizetem,a gyerekek ételét befizetem,az üzemanyagot megfizetem,még akkor sem elég mindenre amit ad az én fizetésemmel együtt és akkor még nem vettem a gyerekeknek egy ruhát,vagy egy túrórudit,vagy magamnak amire szükségem lesz.


Ragaszkodik hozzá,hogy ő többet nem ad haza a keresetéből,mert ő gyűjt...én meg a két gyereket lássam el,fizessek be mindent úgy,hogy nem áll rendelkezésemre elég pénz.


Nagyon elkeseredtem,teljesen magamra hagyottnak érzem magam ,nem hajlandó törődni azzal,hogy még tengődni sem lesz elég a pénz,mert nem lesz elég a számlákra és egyéb kiadásokra amit be kellene osztanom.


Ha itthon maradna ,akkor teljes munkaidőben mennék dolgozni,bár félretenni nem nagyon tudnánk,de elég lenne a pénzünk,ha én osztanám be.


2012. febr. 8. 20:22
1 2 3 4 5 6 7 8 9
 71/83 A kérdező kommentje:

A gyerek itt ordít,felhívtuk a rokont telefonon akinél van a férjem van,a gyerek beszélt csak én kijöttem a szobából,azt mondta a gyereknek a rokon,hogy nem tudja adni az apját,mert az éppen alszik.(sosem iszik alkoholt,tehát biztos,hogy nem azért nem jön,mert ivott volna)


A gyerek itt kiabál,hogy ő apát jobban szereti,mint engem és vigyem hozzá.



Meg tudja tenni ezt a gyerekévelmilyen ember az ilyen ???


Szétvet a düh,a kétségbeesés,a tehetetlenség !

2012. febr. 10. 22:21
 72/83 anonim ***** válasza:
74%

Most már tudod, hogy milyen ember.

Sokkal de sokkal rendesebbet is találhatsz, még beteg gyerekkel is. Vannak jó emberek, hidd el!

Nem értem, hogy a gyerek miért van ennyire kiborulva, hisz máskor is elment az apja hetekre, hónapokra. Ha a férjed nem apaként, hanem csak játszótársként viselkedett vele míg itthon szokott lenni, akkor megértem, hogy "jobban szereti", mint Téged, aki neveled, korlátozod, tanítod.

Én a Te helyedben elmondanám neki az igazat, az Ő nyelvén.

A gyerek érzi, hogy baj van, de nem tudja, hogy miért, lehet, hogy magát okolja és meg van keveredve. Iskolába jár már? Tanító nem tudna segíteni?

2012. febr. 11. 14:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 73/83 A kérdező kommentje:

A gyerek idáig minden nap beszélt az apjával,mégha nem is itthon dolgozott,most pedig nincs esti beszélgetés,nem bolond a gyerek jól érzi ,hogy itt valami nem stimmel.


Nagyon,nagyon,nagyon nehezen elértem,hogy a rokon akinél van rávegye,hogy hajlandó legyen telefonon beszélni velünk (a gyerekekkel is)a férjem.


A hangja tisztára melankólikus volt,azt mondta,hogy besokallt és nem tud most mit mondani,hagyjam had gondolkozzon tovább,pár napig.


Ekkor letette,én meg ismét felhívtam a rokont,hogy vegye rá a férjemet ,hogy vegye fel a telefont ,kb 10 x szólt neki,hogy vegye fel,mert én azt momdom ,hogy nagyon fontos.


Felvette,mondtam neki,hogy én is kivagyok,mit akar ő egyáltalán most,mi az,hogy ő azon gondolkozik,hogy mi legyen,el akar talán válni?

Azt mondta nem válásra gondol,de az ő idegei teljesen kész vannak(sosem hallottam még ilyen hangon beszélni,félelmetesen szomorú,lehangolt,elkeseredett volt)a mostanában gyakori veszekedésektől,vitáktól(nemrég haláleset is történt a családban az anyukája).


Elmondtam neki,hogy én is mennyire kivagyok,hogy kétségbe vagyok esve,hogy egyedül maradok a két gyerekkel,azt mondta ,hogy éjszaka ő is sírt utánnunk,de nem érezte magát úgy idegileg ,hogy beszélni tudjon velünk.



Azt hiszem idegösszemlás szélén lehet valószínűleg,azt mondta nem tud mit mondani,gondolkoznia kell most,hogy mi legyen.

Én azt mondtam,hogy feladtam minden büszkeségemet,én hívogattam,én sms-eztem és ő mégis ezt mondja ,hogy nem tud mit mondani,ahelyett,hogy hazajönne most azonnal.

Ahogy elkezdtem bíztatni,hogy megoldjuk a gondokat,azon leszünk,ígérem én sem pörölök állandóan mindenért,akkor kérdeztem,hogy most jobb e neki,akkor azt mondta igen ,sírt is.

Azt mondta itthon az a gond,hogy mindig a vitánál kötünk csak ki.


Azt mondta hagyjak neki még egy napot,hogy holnap este hazajön,de majd este hívjuk egymást ma is,hogy beszéljünk.


Azt hiszem komoly pszichés problémája van!!!


Este mit mondjak neki,miket beszéljek vele?

Lehet,hogy nem kéne erőltetnem,hogy hazajöjjön,hanem maradjon amíg csak úgy érzi ?

2012. febr. 11. 15:07
 74/83 anonim ***** válasza:

Hű, ez így már nagyon nem egyszerű!:-(

Nagy trauma, hogy meghalt az Anyukája, az sem könnyű, hogy kényszerből a szeretteitől távol kell lennie. Az örökös anyagi gondok is felőrlik, mert mégiscsak a hátán van a teher a család eltartásával kapcsolatban.

Én úgy gondolom, Te nem vagy rossz feleség, sőt szereted is a férjedet, csak belőled is az elkeseredettség és a csalódás beszél.

1./ Vagy valóban besokallt a fentiektől,

2./ Vagy valami még van a háttérben, amiről Te nem tudsz

és ami összefügg a kint remélt keresetével. (Adósság v

vagy valami hasonló.

Mi nők sokkal több terhet tudunk cipelni a vállunkon, mint a legtöbb férfi.

Ha nem lakik messze nagyon a rokon, keress megoldást arra, hogy még ma a 6 évessel váratlanul felkeresed.

Ha van rá mód, akkor amikor már a kisgyerekkel beszélt az Apukája, akkor a rokon foglalja el a kicsit és Ti négyszemközt próbáljatok egymással beszélni és kibékülni.

Ez egy nagy lehetőség, vagy ma, vagy holnap, de ne hagy ki, biztosítsd a szeretetedről az együttérzésedről, a segítőkészségedről, hogy megmentsd a családot.

Úgy látom intelligens, okos, lelkiismeretes nő vagy.

Ne az járjon a fejedben, hogy de hát Te is megtehetnéd, hogy otthagysz csapot-papot, mert kivagy, ez csak dac benned, úgysem tennéd meg.

Minél tovább hagyod magára, annál jobban belesüpped a kilátástalanságba, kövess el mindent, amit csak lehet és onnantól kezdve már nem Tőled függ semmi sem.

Ha Ő él a lehetőséggel, hogy újra együtt legyetek, akkor minden jóra fordul. Ha nem él a lehetőséggel, Rád akkor sem mondhatja senki, még később a gyereked sem, hogy nem próbáltál meg mindent.

Sok sikert és türelmet!

2012. febr. 11. 16:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 75/83 A kérdező kommentje:

Köszönöm a segítő szándékú hozzászólásodat !



Beszéltem az apukájával azóta (nem nála van,henm másik rokonnál a férjem) és neki azóta sem veszi fela telefont.


A fülembe csengenek a szavai,amiket mondott a telefonban a férjem

"Nem tudok most neked mit mondani,időre van szükségem,nem tudom mi lesz,valami a fejemmel van,de nem tudom ,hogy mi "


Mostanában nagyon sok gondunk volt,sok konfliktus is eredt a gondokból egymás között.


Állítólag a rokonnál most bezárkózott egy szobába és csak gondolkozik...


Az apukája azt mondta,hogy ha este nem tudok vele beszélni,akkor menjek oda és vigyem be a pszichiátriára.


Fogalmam sincs mitől viselkedik ilyen furán,hogy elzárkózik,nem akar kommunikálni senkivel.


MIt tegyek?


Küldjek sms-t,hogy szeretlek,vagy mégis mit csináljak ?


Lehet,hogy estére megint olyan állapotban lesz,hogy nem akar majd beszélni,hiszen ma is csak nagyon sokszorra tudták rávenni,hogy hajlandó legyen beszélni velünk .

2012. febr. 11. 17:16
 76/83 anonim ***** válasza:

Menjetek oda a rokonhoz Te is és az Apukája is. Ott mindketten meglátjátok, hogy mi a helyzet és ha kell, azonnal hívjatok orvost, vagy mentőt.

A rokon mit mond, nem fél hogy valami butaságot csinál ott, nála?

Szegénykém, van elég gondod, nem mondom! :-(

2012. febr. 11. 17:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 77/83 anonim ***** válasza:

Igen, közben írj sms-t és biztosítsd róla, hogy nagyon szeretitek a gyerekekkel együtt.

El tudtok menni?

2012. febr. 11. 17:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 78/83 A kérdező kommentje:

Beszéltem vele telefonon(ma este mégegyszer fogok),nagyon-nagyon szomorkásan,motiválatlanúl beszél,soha nem volt ő még ilyen.

Hiába bíztatgattam,alig hallhatóan,röviden válaszolt csak mindenre,kilátástalannak nevezte a dolgainkat,nagyon bántja még most is,hogy azért kellett Németországba mennie dolgozni,mert a 10 éves munkaidejével egyik pillanatról,a másikra elküldte a főnöke,az anyukája elvesztését is nehezen viseli nagyon.


Azt mondta,hogy ma még nem ,de holnap hazajön.


Fogalmam sincsen hogyan beszéljek,viselkedjek vele,mert annyira furcsán beszélt a telefonban,mint ha valami nagyon súlyos titka lenne,de azt mondta rosszul gondolom,mert semmit nem titkol .

2012. febr. 11. 19:40
 79/83 anonim ***** válasza:

Higgyj Neki! Ha azt mondja, hogy nincs, akkor nincs.

Ha lenne, akkor élénkebben tagadná és nem ennyire lehangolva.

Nagyon sok minden összejött Neki valóban.

És azt sem meri mondani, hogy a beteg kisgyereketek sorsa is nyomasztja. Szerintem bármit mond, hagyd rá és vigasztald, amennyire csak tudod. Te ismered, Te tudod, hogy nem színészkedik, akkor viszont a jelek szerint nagyon összezuhant. A szíve mélyén talán ki sem akart menni és itt hagyni benneteket, csak nem volt más választása. Próbáljátok meg együtt itthon én ezt látom megoldásnak.

Nem akarok tolakodó lenni, de mi a problémája a beteg gyereketeknek és mennyire súlyos?

A én fiam siketen született, tudom mivel jár, ha az ember mindent megpróbál, hogy segítse a gyerekét.

2012. febr. 11. 22:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 80/83 anonim ***** válasza:

Szia! Velem beszélgetsz már egy ideje.

Elolvastam újra a kezdő beírásodat és azt mondom, maximálisan érthető a férjed viselkedése.

Azt írod, mindig Te kerestél jobban.

Valószínűleg már ez a momentum is megalázó volt az Ő számára, főleg, ha Te ezt néha hangoztattad is.

Igaz, hogy elküldték a munkahelyéről, de ezzel kapott egy olyan lehetőséget és olyan fizetést, amitől újra családfőnek, férfinek érezhette magát és úgy gondolta, majd Ő megmutatja, hogy kell ezt csinálni, hogy kell bánni a pénzzel és összegyűjt egy nagyobb összeget. (Kocsira, vagy mittudom én) Hidd el ez olyan férfi virtus féle. A szép fizetéssel a háta mögött már bátrabban ugrált, bátrabban próbálta osztani az észt Neked is, főleg ha előtte meg Te viselted a kalapot.

Azt mondod, hogy 3 hét után hazajött, mert leállás van.

Lehet, hogy már nem is kell visszamenni és szégyenli megmondani, az is lehet, hogy ki sem fizetik a 3 hetét, hallani sok ilyet.

Szerintem iszonyú nagy teher nehezedik rá, az önértékelése nulla, semmi sem sikerül amit szeretett volna..., Ha visszajön Te elmész főállásba, mert több a fizetésed, ő meg maradhat a kisebbik gyerekkel Gyes-en?

Na az ő számára ez lenne a legrosszabb megoldás.

Mást kiutat kell keresnetek.

Itt csak Te segíthetsz, Te tudod talpra állítani azzal, hogyha igazán szereted akkor megmondod Neki, hogy bármi is történt mindig kitartasz mellette.

2012. febr. 12. 00:17
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7 8 9

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!