Jogos a felháborodásom?
Férjem Németországban dolgozik egy hónapja,emiatt én csak 6 órás munkát vállalok,hogy a gyerekeinket hozni-vinni tudjam oviba-bölcsibe (2 és 6 évesek),ellássam a háztartást,intéznivalókat.
Idáig én osztottam be a pénzt,mert ő nagyon nem tudott bánni vele ,én is kerestem mindig sokkal jobban,közölte ,hogy a 600.000 Ft-os fizetésből ő 80.000 Ft-ot fog hazaadni havonta nekem,a többit ő félreteszi bankban.Mikor leírtam neki,hogy ha a hitelünket befizetem,a gyerekek ételét befizetem,az üzemanyagot megfizetem,még akkor sem elég mindenre amit ad az én fizetésemmel együtt és akkor még nem vettem a gyerekeknek egy ruhát,vagy egy túrórudit,vagy magamnak amire szükségem lesz.
Ragaszkodik hozzá,hogy ő többet nem ad haza a keresetéből,mert ő gyűjt...én meg a két gyereket lássam el,fizessek be mindent úgy,hogy nem áll rendelkezésemre elég pénz.
Nagyon elkeseredtem,teljesen magamra hagyottnak érzem magam ,nem hajlandó törődni azzal,hogy még tengődni sem lesz elég a pénz,mert nem lesz elég a számlákra és egyéb kiadásokra amit be kellene osztanom.
Ha itthon maradna ,akkor teljes munkaidőben mennék dolgozni,bár félretenni nem nagyon tudnánk,de elég lenne a pénzünk,ha én osztanám be.
Az én szüleim ének,neki csak aza apukája él már.
Felhívtam őt is és neki sem veszi fel a telefont,senkinek fogalma sincs róla,hogy hová lett.
Én is csak azt tudom javasolni, hogy válj el amint lehet, és oróbálj magas gyerektartási összeget kiharcolni...
Nagyon sajnálom és sok kitartást kívánok hozzá!!
Addig telefonálgattam,amíg kiderült az egyik rokonnál volt tegnap napközben ahonnan (állítólag ) estére elindult hazafelé,azt mondta a rokonnak ,hogy hazajön ide hozzánk,de nem jött haza.
A rokon most jelenleg nincsen otthon,dolgozik,este 10-re ér haza azt mondta,hogy majd akkor hívjam,hogy megmondja,hogy ott van e esetleg.
A rokon szomszédjának telefonáltunk nézzen oda,hogy ott van e esetleg most is,de a szomszéd azt mondta ,hogy hiába kopogott ,kiabált senki sem jelentkezett a házból.
A férjem apukája(nemrég volt szívinfarktusa) már sms-t írt a fiának,hogy adjon életjelet legalább magáról(ő is százstor hívta és neki sem vette fel),de nem reagál neki sem.
Menjek a rendőrségre,vagy mit csináljak ?
Most hívott az apukája,hogy mégiscsak a rokonnál van a férjem,csak letagadtatta magát nekem és az apukájának is (félt az apukája fejmosásától),nem volt hajlandó a rokon telefonján beszélni most sem az apukájával,hanem azt üzente a háttérből,hogy majd holnap fel fogja hívni az apukáját...én ezt nem értem ...mi van itt a háttérben?
Hagyjam a fenébe,vagy mit szokás ilyenkor csinálni ?
Nagyon kétségbe vagyok esve,hogy magamra maradok a két gyerekkel járó hatalmas felelősséggel,anyagi dolgokkal.
Ne hívjam többé,várjak?
A nagyobb gyerekkel mit kezdjek éjszaka,ha ismét magán kívűl fog sírni,tegnap is hiába mondtam neki bármit,hajnalig sírt keservesen,hogy szóljak már az apukájának,hogy jöjjön már haza.
A kisfiam gyakran mondta ,hogy ő jobban szereti apát(mindent ráhagyott amikor munka után hazajött,nem fegyelmezte,fáradtságra hivatkozva),éjszaka is sírt,hogy ő inkább most apával akarna lenni,mert őt jobban szereti nálam :-( .Őt szereti jobban akit nem érdekel,hogy itt sír egész éjszaka.
A furcsa az,hogy mielőtt nap elment még Valentin napi vacsorát terveztünk együtt :-( .
Ennyire vak,ennyire h@lye vagyok,hogy nem vettem észre a jeleket ?
Nekem is elegem van néha,de én nem tehtem meg,hogy fogom magam és elmegyek,akkor mi lenne a gyerekekkel?
HOgy is teheti ezt meg egyik szülő is ?
MI a legjobb amit én most tehetek azért,hogy a büszkeségem is megmaradjon és rendeződjenek a dolgok?
Sajnos már azzal a büszkeségemnek lehet ,hogy teljesen befellegzett,hogy ezerszer hívtam és sms-eket küldtem neki.
Semmi nem érdekelte,az sem,hogy a gyerek sír utána.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!