Jogos a felháborodásom?
Férjem Németországban dolgozik egy hónapja,emiatt én csak 6 órás munkát vállalok,hogy a gyerekeinket hozni-vinni tudjam oviba-bölcsibe (2 és 6 évesek),ellássam a háztartást,intéznivalókat.
Idáig én osztottam be a pénzt,mert ő nagyon nem tudott bánni vele ,én is kerestem mindig sokkal jobban,közölte ,hogy a 600.000 Ft-os fizetésből ő 80.000 Ft-ot fog hazaadni havonta nekem,a többit ő félreteszi bankban.Mikor leírtam neki,hogy ha a hitelünket befizetem,a gyerekek ételét befizetem,az üzemanyagot megfizetem,még akkor sem elég mindenre amit ad az én fizetésemmel együtt és akkor még nem vettem a gyerekeknek egy ruhát,vagy egy túrórudit,vagy magamnak amire szükségem lesz.
Ragaszkodik hozzá,hogy ő többet nem ad haza a keresetéből,mert ő gyűjt...én meg a két gyereket lássam el,fizessek be mindent úgy,hogy nem áll rendelkezésemre elég pénz.
Nagyon elkeseredtem,teljesen magamra hagyottnak érzem magam ,nem hajlandó törődni azzal,hogy még tengődni sem lesz elég a pénz,mert nem lesz elég a számlákra és egyéb kiadásokra amit be kellene osztanom.
Ha itthon maradna ,akkor teljes munkaidőben mennék dolgozni,bár félretenni nem nagyon tudnánk,de elég lenne a pénzünk,ha én osztanám be.
"de a valóságban feltehetően nem ő a tökéletes feleség és a mindent feláldozó anya... "
Nem ismersz engem,nem tudhatod milyen vagyok.
Egy biztos sokáig egy igen naív,hiszékeny,megvezethető feleség voltam.
Eljutottam odáig,hogy tanultam sok mindenből.
Úgy hazudik mint a vízfolyás sajnos a férjem,előfordult,hogy az életemre esküdött meg,és másnap kiderült,hogy hazudott.
"Nem a vita kedvéért, de akkor te most sokkal jobban jársz azzal, hogy ad 80 ezret, mint előtte, amikor a te fizetésedből éltetek, még ha az most kevesebb is lett a 6 órás munka miatt. Nem?"
Az enyémből éltünk leginkább,mert ő mindig nagy kegyesen volt csak hajlandó adni a magáéból (viták árán azért kénytelen volt adni),folyton ment emiatt a vita,hogy az én bevételem még hónap elején mind egy fillérig befizettem,ő meg a magáéval úgy gondolta úgy bánik ahogy neki tetszik,ha kértem tőle,mindig azt mondta,hogy már megint mire kell ráér egy-két hónapig az a számla.
Ugyanakkor gavallérkodott a pénzével az unokaöccsének bőven adott belőle mindig,mert az nem akart dolgozni és éhen mégsem halhat.
A gyereknek (6 éves)én most mit modjak ?
:,-(
Este megtaláltam,hogy egy régi közös emailcímünkön be van regisztrálva a Freelovéra,tegnap délután,este 10-ig nézegette ot a nőket,míg én itthon egész nap gyötrődtem.
A gyerek éjszaka magán kívűl sírt ,hogy hol van az apja,feladva a büszkeségemet felhívtam,de 100 X csörgetésre sem vette fel a telefont,még egy hangfelvételt is elküldtem ahogy zokog a gyerek őutánna,mégsem vette fel.
MIt csináljak én ?
:-((((((((((((((((((((((((((((
Na hát ehhez most már nem tudok mit szólni. :( Már kettőt is írtam, de... nem azt mondom, hogy felesleges, de nagyon úgy néz ki, hogy itt már nem sok mindent lehet tenni.
Én azért adnék még esélyt, mert én ilyen vagyok, bár a leírtak alapján elég tuskó a férjed, én eleve hozzá se mentem volna, nemhogy még két gyereket szüljek. Tudom, nyilván akkor még másmilyen volt... szerintem belefáradt. Csak sajnos ennek mindig a nők isszák meg a levét, mert a férj simán kiugrik egy házasságból, otthagyva gyerekeket is, de a nő nem tud és nem is tehet ilyet.
Most komolyan nagyon sajnállak. Nem tudom mit tehetnél.
Nem emlékszem, hogy írtál-e róluk... nagyszülők vannak? Bármelyik részről?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!