Egy félrelépés volt, most zsarolnak?

Egy kicsit offolok:

Annak a nőnek üzenem, aki nagypofával leírta, hogy ő megcsalta a férjét, de esze ágában sincs tönkretenni az életét azért, mert félrelépett, hogy ennél önzőbb nem is lehet! Szerencsére az élet mindig visszaadja a pofonokat! Kívánok neki is egy jó nagyot!

A kérdezőnek pedig csak annyit írnék, hogy jól tette, hogy elmondta a férjének! Szerintem joga van tudni, ahogy gondolom te is szeretnéd tudni, ha ő lépne félre!

Ahogy a véleményünk, úgy a stílusunk is eltér.

Egyébként köszönöm az aggodalmat, de én nem élek hazugságban.. :) Nem is vagyok önámítós típus, tehát nem félek, hogy abban fogok élni! Hibáztam már természetesen, viszont nem olyanban, amit egész életemben szégyellhetek! Ha pedig te/ti nem szégyellitek ezt a "hibát", az már pusztán a ti bajotok. Én örülök, hogy engem úgy neveltek, ahogy és itt most nem a megcsalásról van szó, hanem arról, hogy amikor ilyet tesz az ember nem lapítani kell, mint szar a fűben, hanem vállalni a tettei következményét!