Belemennétek hogy hozzátok költözzön az anyós, azzal az indokkal hogy majd segít, de egy fillért nem adna a rezsibe? Szemét vagyok ha nekem ez nem tetszik?

ma 17:16

Én például biztos, hogy nem fogok a gyerekeimhez költözni, mint ahogy a szüleim sem költöztek hozzánk és az ő szülei sem hozzájuk.

Képzeld el, mégis a család az első nálunk, anélkül, hogy egymás hegyén-hátán laknánk, mikor mind megtehetjük, hogy még ha szűkösen is, de legyen egy kis önálló életterünk, úgy mint: férj, feleség és gyerekek, amíg fel nem nőnek, ki nem repülnek.

Vannak rokonok, akik egy utcányira laknak tőlünk, volt, hogy a nagymamámmal egymás közvetlen szomszédságában laktunk, olyan is, hogy egy beteg családtagnál lakott egy másik, aki segített neki amíg meg nem gyógyult, nálunk természetes, hogy gondoskodunk egymásról.

Érdekes, mégis amíg meg tudjuk oldani, a saját házunkban élünk, a saját háztartásunkat vezessük.

Gondolom ilyesmin vagy te és a hozzád hasonló hozzászólók felháborodva, hogy milyen emberek vagyunk mi!

Szerintem teljesen átlagos emberek, akik egymás közelében szeretünk élni, egymást segítve de jobbnak találjuk, ha emellett önállóak maradunk, amíg van rá lehetőségünk.

Lehet durrogni és lepontozni. :)

Akkor nem kell magatokhoz venni. Minek írtad ki a kérdést, ha semmiképpen nem akarod.

Milyen egy önző faj az ember...

Én mint az egyik mártírkodó, határozottan azt mondom, hogy igen. Közrejátszik ebben az is, hogy én bármit megtennék az Anyukámért. BÁRMIT. És ezzel a párom is így van. De lehet csak mi vagyunk ennyire önzetlenek.

Ha nem engeded az a te dolgod.

De az én Anyukám az életét adná értem, és adta is és én ezt soha nem fogom elfelejteni neki. Lehet ez már a mai világban nem divat de én tartom ezt.

az én anyukám jövőre lesz 50 éves. fiatalos, dolgozik, tornázni jár, a háztartást ellátja, nem büdös neki a munka.

én is amondó vagyok, hogy egy 70-80 körüli idős asszonyt illendő lenne befogadni, de egy munkaképes, aktív korú nőt teljesen felesleges. ha nagyon muszáj lesz neki, úgyis elmegy dolgozni. ne hagyd, h érzelmileg zsaroljon titeket.

ma 17:52

Hagyjad már, ide csak szentek írnak! :D

Szerintem az összeköltözés csak akkor jó megoldás, ha felhőtlen a viszony, de akkor is csak akkor, ha már minden kötél szakad és nincs más megoldás. Főleg ha már ti is és az anyós is külön alakítottátok ki az életeteket, elég nehéz összeszokni.

Ha egy rokonnak tényleg nem lenne miből élnie, hol laknia, akkor mi magunk ajánlanánk fel neki, hogy valameddig lakjon nálunk, de ilyen, hogy valamelyikünknek van hol lakni, meg is él, esetleg még munkát is tudna találni és mégis egy rokonához akar költözni, nálunk nem szokás. Ha konkrétan ezen múlna valamelyik családtagunk lakhatása, el nem utasítanánk természetesen, de nem szoktunk ilyet kérni csak úgy, mert ez nekünk kényelmesebb, vagy átmeneti nehézségeink vannak. Ehhez már komolyabb oknak kellene hogy legyen. Az lenne az egészséges, ha mindenkinek meglenne a saját élettere.

Ha tényleg problémái vannak a párod anyukájának, próbáljatok meg neki segíteni, de az adott helyzetben nem hinném, hogy az összeköltözés jó megoldás.

Később az anyósnak sem biztos, hogy tetszene, mert azért neki is alkalmazkodnia kellene hozzátok és 51 éves fejjel, ha nem vagytok összeszokva, már neki sem olyan könnyű.

Nálunk az van, hogy anyósomék sok év házasság után válnak.

Anyós dolgos, kedves asszony, ennek ellenére mi sosem jöttünk ki jól. A férjemmel ketten élünk egy kis házban, amit én örököltem úgymond, két szobánk van, egyikben mi,másikban a gyerekünk.

A férjem aggódott az anyjáért, mi lesz vele, ha mennie kell a családi házból. Hogy nem jöhetne-e ide hozzánk.

Hát őszintén? én megmondtam, hogy nem. Végszükség esetén persze igen, vagy átmenetileg, de én összeköltözni semmi szín alatt nem akarok vele. Ő is az a "nem akarok beleszólni, de..." típus, pláne hogy itthon vagyok a babával,borítékolhatóak az összetűzések. A házunk kicsi volna 3 felnőttnek és egy gyereknek.

A másik meg, hogy a sógornőmék viszont abban a házban élnek, amit meg anyós örökölt a szüleiktől. És a sógorom kerek perec megmondta, hogy hozzájuk ugyan nem megy. Szerintem ez a durva.

ó