Milyen volt életetek leggázabb randija? Mitől volt az?

Megbeszéltük a találkát, és szerettünk volna nyugodtan beszélgetni, így a barátnőm lakása lett a helyszín. Odaadta nekem a lakáskulcsot, százszor voltam már nála. Fel is mentünk az emeletre a sráccal, elővettem a kulcsot, de az istennek sem tudtam kinyitni az ajtót. Kb. 10 perc próbálgatás után felhívtam a barátnőmet, hogy gond van. Kérdezte, jó ajtónál vagytok? Mondom persze, stimmel az emelet, az ajtó, stb. Hirtelen felindulásból a barátnőm rákérdezett:

Na és melyik lépcsőházban vagytok? A xy-ban?

Itt kár hogy nem nyílt meg alattam a föld, mert kiderült, véletlenül rossz lépcsőházba mentem be...(az egész alatt ott volt mellettem a srác, utána persze lőttek a jó kedvemnek, mert legszívesebben elfutottam volna szégyenemben :-D )

Huszonéves voltam még, és a munkám miatt elég sokat jártam vidékre, vállalati autóval. A sofőr, egy jópofa, jóhumorú srác volt, jól el lehetett vele beszélgetni mindenféléről. Elég sokat utaztunk együtt; szerintem nem teljesen véletlenül "sorsolták" mindig nekem, bár a nagy beszélgetéseken kívül semmi nem történt.:-))

Egy út végén megkérdezte, hogy a hétvégén ráérek-e, volna-e kedvem valahol meginni vele valamit. Volt kedvem.

Találkoztunk, és szinte köszönés nélkül, a következő történetet adta elő: van egy 8 hónapos lánya, a felesége, nem sokkal a kicsi születése után meghalt. A gyerekkel az anyóséknál lakik, ahova értelemszerűen nem vihet nőt. Albérletbe hiába költözne, mert a munkája miatt nem tudná ellátni a gyereket. De ha én is akarom, jövőhéten bejelentkezhetnénk az esküvő miatt, én otthon maradok a kislánnyal, ő pedig dolgozhatna egész nap. Egy papíron kiszámolta, hogy a kettőnk pénzéből mikorra tudnánk összehozni egy önálló lakásra valót, úgy hogy közben a második gyereket is összehozzuk a szocpol miatt. Nagy esküvőre és karikagyűrűre egyelőre ne számítsak, de majd pótoljuk valamikor...

Szerintem életemben nem néztem még olyan hülyén, mint akkor. Valamit makogtam, hogy nekem ez így nagyon korai, és nagyon gyors, és szerintem valamit nagyon félreértett. Szinte köszönés nélkül faképnél hagyott, és érdekes módon soha többé nem utaztam még véletlenül sem vele. Később visszahallottam, hogy egy "átverős ribancnak" tart.:-DDD

Az ötödik randi után közölte velem, hogy menjek hozzá feleségül, mert a rokonok már régóta nyaggatják, hogy ideje lenne nősülni, egyébként meg azért próbálkozott be nálam, mert az anyukája látott engem bringázni az unokatesóimmal és ebből leszűrte, hogy milyen jó anyuka lennék.

Nem vicc sajnos, nagyon kellemetlen volt a szitu, már csak azért is, mert a pasi alapjában véve nagyon is jóképű volt.